nyelv

A tragikus trianoni békediktátum századik évfordulóján minden bizonnyal sokszor el fog hangozni a történetietlen, de mindenkit foglalkoztató kérdés: „Lehetett volna másként?” A nemzetiségek szerepe az első helyen fog előkerülni ebben a vitában, amelyből az 1848–49-es forradalom és szabadságharc sem maradhat majd ki. A szabadságharc történelmünk első olyan eseménye volt, amikor a Magyar Királyság honpolgárai nemzetiségi hovatartozásuk miatt fordultak egymás ellen, és követtek el akár véres atrocitásokat is. Valóban olyan fordulópont volt 1848–49, ahonnan szükségszerűen vezetett az út hetvenegy évvel később Trianonhoz? A háromnemzetiségű evangélikusság története árnyalja a lehetséges válaszokat.

Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek. (Péld 16,24)

Sokszor teszik fel nekem a kérdést, hogy miért nem beszélnek úgy az egyházban, hogy bárki megérthesse. Bevallom, eleinte nem nagyon tudtam, miért ne lehetne érteni azt, ahogyan mi, lelkészek beszélünk. Aztán megértettem.

A Magyar Napló kiadásában megjelenő Irodalmi Magazin első számának reklámszövegében ezt olvassuk: „Az Irodalmi Magazin időszakos kiadványként arra hivatott, hogy klasszikus szépirodalmi szerzőket és irodalmi jelenségeket a nagyközönség számára is érdekes stílusban mutasson be. A történelmi ismeretterjesztő magazinok mellett eddig nem volt olyan irodalmi lap, amelynek fő célja a klasszikus szépirodalom népszerűsítése lett volna. A magazin gazdagon illusztrált, és szerkesztői bíznak benne, hogy tartalmában is egyre inkább a nagyközönség igényeihez tud majd igazodni.” Az öt éve megjelenő, tartalomban és külcsínben valóban egyaránt igényes lap 2017/4. száma a reformációval foglalkozik.

Szarvas – Jól kezdődött a tanév az angol és orosz nyelvet kedvelők számára a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban. Az ELTE Origó Nyelvi Centruma 14–20 éves középiskolásoknak hirdetett Szabari Krisztina angol-német fordító és tolmács emlékére rendezett, kétfordulós fordítói versenyt angol és német nyelvből.

Tótkomlós – Szlovák néphagyományőrző délelőttöt tartottak a Tótkomlósi Evangélikus Mesterségek Házában 2018. április 19-én. A népviselet és öltözködési szokások bemutatása mellett a gyermekek megismerkedtek a tarhonyakészítés módjával (tarhoňa), megkóstolták az ízletes vaníliasodós tésztát (zvarkové halušky) és szlovák motívumokkal díszítették a ruhaformát (kožuch). Közben közösen énekeltek, mondókáztak. Tartalmas, örömteli délelőttöt töltöttek el együtt, így a helyi óvodások gyakorolták a szlovák nyelvet, és bővültek ismereteik a tótkomlósi szlovák kultúráról.

Történt pedig, hogy Bábelben összezavarta Isten az emberek nyelvét, hogy ne értsék meg egymást, ne építsenek égig érő tornyot, és ne szerezzenek maguknak nevet a földön. Mert hiszen akkor még az egész földnek ugyanaz volt a nyelve, és ugyanazok voltak a szavai. De az Úr leszállt, közbelépett, s az emberek többé nem beszélték egymás nyelvét, nem értették meg egymás szavait, és szétszéledtek az egész földön (1Móz 11. fejezet).

Budapest – Az idén április 7-én rendezték meg az evangélikus középiskolák közötti német nyelvi prezentációs verseny országos döntőjét, a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban. A versenyre az ország kilenc evangélikus gimnáziumából neveztek be 25 diákot.

Budapest – A Reformációi Emlékbizottság tagjainak szavazata alapján a következő reformációi emlékév, a 2016-os Reformáció és nemzet, hivatalosan elfogadott szlogenje a következő lesz: SOK nyelv – EGYház.

Budapest – A XVI. században a reformáció adta a legnagyobb lökést a magyar nemzeti nyelv fejlődésének és az anyanyelvhasználat elterjedésének – így foglalható össze Kiss Jenő nyelvészprofesszor evangélikus szabadegyetemi előadásának lényege. Akadémikus testvérünk arról is beszélt, hogy lényegében a protestáns bibliafordítások vetették meg az irodalmi magyar nyelv alapjait.