egyháztörténelem

Harminc évvel ezelőtt került sor a Magyarországi Evangélikus Egyház újraalakuló zsinatának megnyitó istentiszteletére, és az azt követő ülésre, 1991. június 8-án. A Budapest–Fasor evangélikus templomban megrendezett alkalmat a Zákeus Média Centrum rögzítette.

Budapest – Október elsejéig várják a pályázatokat a Szegedi Kis István kutatói ösztöndíjra, amelynek célja a magyar kultúrtörténet és egyháztörténet korai protestáns egyház-, irodalom-, liturgia- és társadalomtörténeti, valamint egyházművészeti kutatásának támogatása.

A győri evangélikus iskolai oktatás egyidős a gyülekezettel (16. század). A fejlődést ugyan megakasztotta, amikor Mária Terézia királynő 1749-ben megtiltotta a győri evangélikusok szabad vallásgyakorlatát (ekkor a gyülekezet templom és iskola nélkül maradt), de II. József türelmi rendeletét követően újraszerveződött a gyülekezet. Ekkor építették a templomot, a paplakot, a tanítólakást, az iskolát, és 1783-ban a győri evangélikus gyülekezet központi elemi iskolája – a szabadhegyi népiskola „anyaintézménye” – megkezdte a működését.

Az adásban Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár vezetője beszél.

Budapest – Egy lelkész, aki értett a fiatalok nyelvén, ugyanakkor maga Rákosi Mátyás is fantáziát látott benne. Egy meggyötört életút, mely a sűrűn változó politikai rendszerek mindegyikében próbálta magát pozicionálni, de törekvései rendre kudarcot vallottak. Dezséry László (1914–1977) evangélikus püspök 1950–1956 között állt a Bányai (később Déli) Evangélikus Egyházkerület élén. Korányi András egyháztörténésszel, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanárával e meglehetősen ellentmondásos és összetett életútról beszélgettünk.

Az evangélikus és református felekezetek közel állnak egymáshoz lelkületben, teológiában, megjelenésben. A keresztyén felekezeteket felszínesen ismerők össze is keverik őket. A protestantizmus jól elkülöníthető a katolikus irányzatoktól mind megjelenésében, mind teológiájában és szervezeti felépítésében, és még inkább így volt ez a reformáció korában. A protestáns irányzatok között viszont képlékenyebb a határ. A különbségekkel és hasonlóságokkal gyakran a protestáns gyülekezeti tagok sincsenek tisztában, sőt ilyen irányú kérdések hallatán még a lelkipásztorok is zavarba jöhetnek.

A rendszerváltozás hajnalán számos társadalmi mozgalomhoz képest egyházunk malmai lassabban őröltek, ám egy kis csoport mert nagyot álmodni, és az evangélikusság szellemiségéhez hűen egyházunk ifjúsági munkájának megelevenítését tűzte ki célul. Harminc éve, 1988. december 17-én alakult meg a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség. Az elmúlt évtizedeket a szervezet két alapító tagjával, dr. Fabiny Tamás elnök-püspökkel és dr. Cserháti Péterrel, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatójával elevenítettük fel, a jelenről és a jövőről pedig a jelenlegi elnököt, Szász Leventét, az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakos hallgatóját kérdeztük.

Budapest – Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke, H. David Baer, a Texasi Evangélikus Egyetem professzora, Fabiny Tibor teológus, irodalomtörténész, a Károli-egyetem professzora és Korányi András egyháztörténész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) professzora Isó Gergely Phd-hallgató moderálásával a magyar evangélikus egyház kommunista időszak alatti stratégiáiról beszélgetett az EHE-n, 2018. október 15-én.

Azt hiszem, nem túlzás Ordass Lajos evangélikus püspököt Luther Márton hűséges követőjeként Isten emberének tekinteni. Luther azt mondta: a keresztény embernek, azon az alapon, hogy keresztény, nincs joga az igazát erőszakos úton érvényesíteni, hanem el kell szenvednie az igazságtalanságot. Ámde ha Isten törvénye és valamely emberi rendelkezés ellentétben van, a reformátor is hivatkozott Péter szavaira: „Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek.” (ApCsel 5,29)

Budapest – Kortársunk, Luther Márton – ezzel a címmel tartott előadást a budavári evangélikus szabadegyetemen 2017. január 9-én dr. Csepregi Zoltán egyháztörténész-professzor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezetője. Tudósításunk címéül mégis inkább az „embertársunk, Luther” fordulatot választottuk, ugyanis a rendkívül színes, tanulságos előadás a reformátor testi bajait járta körül. Kiderült, hogy ő is éppen olyan gyarló ember volt, mint bármelyikünk, csak talán az átlagosnál is több nyavalyával kellett megküzdenie.