Az Újszövetség egyik legismertebb története Jézus elárulása, és a Biblia legismertebb gonosztevője (természetesen a Sátán után) Júdás. Bart Ehrman, az Észak-Karolinai Egyetem professzora szerint nem lehet kétséges a történet valódisága. Rengeteg egymástól független forrás ugyanúgy írja le, ráadásul nem valószínű, hogy a keresztények maguktól kitaláltak volna ilyen történetet, hiszen nem valami hízelgő rájuk nézve, mivel arról szól, hogy Jézus halálát az egyik legközelebbi tanítványa okozta.

Arról azonban jóformán csak találgatni lehet, miért tette. Az evangéliumok azt sugallják, hogy kapzsiságból, pénzért. De mint Helen Bond, az Edinburgh-i Egyetem teológus professzora rámutatott, 30 ezüst nem számított annyira nagy összegnek. Júdás körülbelül egy hónapig élhetett volna belőle. Van azonban egy másik lehetséges magyarázata is a cselekedetének.

Eszerint Júdás azt várta Jézustól, hogy fellázítja Izrael népét a rómaiak ellen. Ám telt az idő, és Jézus semmi jelét nem adta, hogy forradalmat akarna szítani. Ezért Júdás úgy döntött, cselekvésre kényszeríti mesterét. Úgy okoskodott, ha letartóztatják Jézust, kénytelen lesz segítségért kiáltani, tömeg verődik össze, a rómaiak ellen fordulnak és kitör a forradalom.

Ezt az elméletet támasztja alá az a vélekedés, hogy Júdás talán zelóta volt. Mint Simon Goldhill, a Cambridge Egyetem professzora a videóban elmondja: a zelóta azt jelenti: fanatikus. De fordíthatjuk úgy is: fundamentalista, terrorista, vagy szabadságharcos. Attól függ, a barikád melyik oldalán állunk. A zelóták olyan férfiak voltak, akik a zsidók szabadságáért küzdöttek, a Római Birodalom ellenségei. További érdekesség, hogy Júdás másik neve, Iskáriótes, elképzelhető, hogy a latin sicarius, vagyis „bérgyilkos” szóból ered.

Tovább a KötőSzó blogra.