– Itt meglepődve tapasztaltuk, hogy milyen jól ismerik hazánkat és milyen sokan beszélnek magyarul. Ez elsősorban a saloi Finn-Magyar Társaság eredményes működésének volt köszönhető. Saloban Nagykanizsáról még egy teret is elneveztek – mesélte a Kanizsa Újságnak Gerencsér Tibor a város volt külkapcsolati referense.
– A finn partnerek mindig udvarias és szakmailag felkészült partnernek bizonyultak, jó volt velük együtt dolgozni. Kezdeményezték, hogy alkalmazzuk a náluk, más testvérvárosaikkal kialakított gyakorlatot: elsősorban a szakemberek, civil szervezetek és a lakosság utazásait támogatták, nem a politikusokét. Ennek megfelelően csak évente váltakozva látogattak egymáshoz hivatalos küldöttségek, viszont javasolták növelni az egyéb szervezetek közötti cseréket. Kanizsán a kapcsolatépítést, az utazásokat és közös programokat a Testvérvárosi Alap, majd a Testvérvárosi Pályázat támogatta. Az önkormányzat másfél évre előre szerződésben garantálta a támogatást, mely nem lehetett több a költségek felénél. Az evangélikus gyülekezet rendszeres látogatásai mellett járt Saloban a Kőrösi Iskola Kamarakórusa, a Diák Kosárlabda Klub, a Farkas Ferenc Művészeti Iskola néptánccsoportja, a Szivárvány Énekegyüttes, a Premier Táncklub, és vendéglátó családoknál a Dr. Mező Ferenc Gimnázium diákcsoportja is. Hozzánk is szívesen jöttek finn barátaink, az együttműködést mindig támogatta a Nagykanizsai Finn-Magyar Baráti Kör. 2004-ben Finn Napot szerveztünk a Kanizsa Vásáron, ahol Salo önálló standon mutatkozott be, fellépett nálunk a saloi ifjúsági harmonika zenekar, saloi képzőművészek gyűjteményes kiállításon mutatkoztak be a Plakátházban, a Testvérvárosi Szimpóziumokra négy képzőművész is eljött, valamint többször jártak Kanizsán a Finn Köztársaság nagykövetei és a követség munkatársai.– mondta Gerencsér Tibor.
Nagy lelkesedéssel fogadtam a közeledést
A kapcsolat kialakításában nagy szerepet játszott Deme Dávid nyugalmazott evangélikus lelkész, aki visszaemlékezve elmondta: 1991-ben, a 100 éves evangélikus templom hálaadó ünnepségére a kanizsai egyházközség meghívta a finn gyülekezet igazgató lelkészét, az ottani gimnáziumi igazgatót és a Magyar-Finn Baráti Kör vezetőjét. A Finn-Magyar Baráti Gyülekezeti Egyház közti kapcsolat már a múlt század 40-50-es éveire nyúlik vissza. Az ébredési mozgalmak nagy hatással voltak több magyarországi evangélikus lelkészre. 1992-ben jártunk családunkkal Saloban, megerősítve a kapcsolatfelvételt. A látogatás döntő szerepe az volt, hogy embertől-emberig, testvértől-testvérig épüljön a kapcsolat, és mi is viszonoztuk az ottani vendéglátást. A 30 éve tartó találkozásaink csúcspontja mindig a közös úrvacsorai Istentisztelet volt, amikor közösen járultunk az Úr asztalához, és mindig a vendéglelkész hirdette az Isten igéjét. Nagy áldást kaptunk rajtuk keresztül és a szeretetnek a hihetetlen megtapasztalását. A kapcsolat még folytatódik.
Sok mindenben tanulhatnánk a finnektől
A kapcsolatfelvételt Saloval Vincze József, a Nagykanizsai Magyar-Finn Baráti Kör vezetője kezdte el 1988 őszén. A Petőfi Rádió országos vetélkedőjét megnyerve, jutalmul egy hetet tölthetett a finn rádió vendégeként. A kapcsolat felvételére a finn barátai Salo-t ajánlották. A város polgármesterével történt találkozással tulajdonképpen a kapcsolat már akkor elkezdődött, de csak 8 évvel később realizálódott.
– Sokszor jártam Saloban, de 95 után pár év szünet történt, amikor Vietnamban dolgoztam. Egy idő után ez a kapcsolat ellaposodott, mivel ott is megtörtént a gazdasági visszaesés. Kína felé fordultak, és ott megpróbáltak megfelelő üzleti partnereket keresni. Egy ösztöndíj elnyerésével négy évvel ezelőtt voltunk ismét kint tavasszal. Éliás Tamás barátommal a Helsinki-Magyar nagykövetségen tárgyaltunk a megfelelő külgazdasági szakemberrel és a nagykövet tanácsadójával arról, hogy hogyan kerülhetnének kapcsolatba magyar cégek, jól működő finn cégekkel. Saloban is különböző lehetőségeket vázoltunk fel egymásnak. Sok mindenben tanulhatnánk a finnektől, de főleg az emberi kapcsolatokban – hangsúlyozta Vincze József.
– Nagyon tisztelik embertársaikat, a szomszédaikat. Tiszteletben tartják mások magánéletét, és haragtartás nincs közöttük. Viszont csalódtam a finn politikában. Eléggé baloldali lett, és az utóbbi években Magyarország ellen fordultak az EU-ban, ez pedig nem szerencsés dolog – vélekedett a baráti kör vezetője.