–  Hogyan keletkezett a kantáta? A pályázati lehetőség inspirálta a megszületését?

– Mi lenne alkalmasabb a reformáció nagy jubileumának megünneplésére, mint Luther Márton híres korálja, az Erős vár a mi Istenünk? [EÉ 254] Évszázadok során sokan feldolgozták már, s éneklé- sekor bennem is többször felmerült a lelkesítő érzés, hogyan zenghetne még bizakodóbban, ünnepélyesebben minden protestánsok közös, nagy éneke. Amikor az elmúlt ősszel felhívták a figyelmemet egy alkotói pályázatra, úgy éreztem, nagyon aktuális lenne most feldolgozni egyházunk himnuszát. A benyújtott partitúraoldalak a téma első megjelenését és az első epizódot tartalmazták, mindjárt meghangszerelt formában. Ennek nyomán bíztak meg a teljes mű megírásával. A Reformáció kantáta baritonszólóra, kórusra és hagyományos klasszikus zenekarra készült.

–  Hogyan alakult ki a kantáta szövegkönyve? Miért éppen ezeket az énekverseket zenésítette meg?

– Tartalmi és terjedelmi okok miatt az volt az elképzelésem, hogy az Erős vár… témájának mind a négy versszakát feldolgozom, mégpedig a szöveg tartalmának megfelelően variációs formában. A strófák közé pedig az ugyancsak a reformáció első évszázadából, a 16. századból való két másik korált iktatok, az Adj békét a mi időnkben [EÉ 291] és az Isten nékem erőm, bizodalmam [EÉ 338] címűt, valamint a Hogyha felindul az Isten [Református énekeskönyv 68] kezdetű genfi zsoltárt. Ezek az evangélikus és a református egyháznak ma is drága kincsei. Kiválasztásuknál egyrészt arra törekedtem, hogy a dallamok egymástól jelentősen eltérőek és önmagukban is nagyon szépek legyenek, másrészt a szövegek tartalmukban jól kapcsolódjanak a téma egymást követő versszakainak gondolatvilágához. A darab formájában ötvöződik a variáció és a háromepizódos rondóforma. Mivel a dallamok sokfélék, a feldolgozásnak is különböző lehetőségeit biztosítják. Mindebben szerepet kapnak a szólista és a kórus változatos megszólalásai, valamint a szimfonikus zenekar különböző hangszereinek és hangszercsoportjainak alkalmazása.

–  Vannak-e olyan szerzők és egyházzenei művek, akik és amelyek mintaként vagy gondolatébresztőként szolgáltak az alkotói folyamatban, akár a formát, akár a harmóniavilágot tekintve?

– A darab ihletője maga a főkorál és annak éneklése volt, elsősorban is a „nehéz időkben”. Konfirmációs igém is ezt fejezte ki: „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?” [Róm 8,31; Károli-fordítás] Akár mottója is lehetne Luther koráljának. Több régi mester Erős vár-feldolgozását ismertem meg pályám során, s nagyon szeretem például Mendelssohn Reformá­ ció szimfóniáját. De most, a mű írásakor egyiket sem tanulmányoztam. Azt akartam, hogy amit leírok, az belőlem fakadjon. Természetesen a régi nagyok hatása belénk ivódik, a stílus senkinél sem független a zenei múlttól.

–  Kik és mikor fogják bemutatni a kompozíciót?

– A Pannon Filharmonikusok igazgatója egy beszélgetés alkalmával figyelt föl arra, miféle pályázaton dolgozom. Ő ajánlotta fel, hogy szívesen megszólaltatják az elkészült darabot, s erre szeptember 7-én, a zenekari évad első hangversenyén a pécsi Kodály Központban sor is kerül Bretz Gábor és a Pannon Filharmonikusok fesztiválkórusának közreműködésével. Bogányi Tibor karnagy úr immár a harmadik oratorikus művemet mutatja be.

–  Hogyan hallgassuk a Reformáció kantáta ősbemutatóját? Mire érdemes figyelni az előadás során, hogy minél mélyebben befogadhassuk a kompozíciót?

– A közönség protestáns tagjai olyan gyülekezeti énekekkel fognak találkozni a hangversenyen, amelyek az istentiszteleteiken is felcsendülnek. Talán a ráismerés örömével fogják figyelni, milyen új köntösben jelennek meg ezek a dallamok. A legszebb az volna, ha a szövegek tartalma és a zene egyaránt megfogná őket.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 27-28. számában jelent meg, 2017. július 16-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.