A mű alapján készült nyomat megjelent a Vasárnapi Újság 1872-es, 19. évfolyamában, „m” szignóval ellátott cikk kíséretében. „Hosszú harcz következett s a küzdelem, melyre a jelt akkor Luther adta meg – ma sincs befejezve még. De a részleges diadalt még ő is megérhette, a wittenbergi nagy harczoló. Hanem sok nehézséget kelle leküzdenie, sok veszélyvel daczolnia, sok kísértést kiállania” – vezeti be a borzasztó kísértés legendáját a szerző. Mint minden legendának, ennek is bőséggel szolgált igazságmorzsákkal az élet. Az ördöggel nemcsak a középkori pedagógia ijesztgette a gyermekeket, kísértéseivel nemcsak az egyszerű ember küzdött, hanem még a wittenbergi egyetemi tanár is sok esetben hivatkozik rá. Wartburg várában Luther a bibliafordítást készítve valóban tintával és tintatartóval harcolt az ördög ellen, ám a legenda szerint egyszer valóban meglepte őt álmában a kísértő. S amikor sem az Ein feste Burg…, sem a „bibliai ráolvasás” nem segített, hát – Dosztojevszkijig ható gesztussal – hozzávágta a tintatartóját. (A számos restauráláson átesett foltot ma is mutogatják az egykori dolgozószoba falán.)

A korabeli egyházat meglehetős kritikával szemlélő festő képén – épp a reformáció irataira és képzőművészeti hagyományaira alapozva – az ördög személyében maga a pápa jelenik meg.

Zichy nyugtalanító vallásos témái rendszeresek a ’70-es években. A katolikusként keresztelt festőt nagyon bántotta Róma törekvése a középkori hatalom visszaszerzésére. Felháborodott, hogy Jézus nevében embereket égettek meg, hogy Krisztus nevében az áttérni nem akaró zsidó családokat kifosztják, és felzaklatták őt az igazságtalanságok. Nem véletlen, hogy Luther tintatartója IX. Pius felé röpül. „A kép csak úgy értékes, ha mond is valamit, ha megvilágít hol egy bölcseleti, hol egy erkölcsi igazságot” – vallotta. Szomorú, de képünkön a démonizált katolikus egyház elleni fellépés képviseli az erkölcsi igazságot. A baloldali, erőteljesebben, modelláltabban kidolgozott, a valóságot bemutató képmezőben álló robusztus Luther dühvel emeli magasba karját, kezében a tintatartóval. A Zichy más képein is egyértelműen elkülönülő látomás mezőben a pápa tiarás alakja körül halálos bűnöket elkövető figurák – köztük egyházi alakok – csoportosulnak: csaló, házasságtörő, gyilkos és tolvaj egyaránt megjelenik – immár Zichy Mihály látomásában. Az egyházi hatalommal csábító és a bűnbocsátó cédulákkal kereskedő pap, a csábító asszony, a csecsemőjét megfojtó apáca és a festő alteregójaként értelmezhető leszúrt lovag – mind a Gonosz jelenlétét sugallják.