Buji Ferenc író, műfordító, szerkesztő; jelenleg csak irodalmi tevékenységgel foglalkozik, korábban tíz évig a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola könyvtárának volt a vezetője. Írásainak témáját elsősorban a metafizikai tradíció, a misztika, a spiritualitás és a kereszténység adja.

Buji a mai magyar szellemi élet egyik legeredetibb szereplője. Ez jól tükröződik egy internetes hírportálon idén megjelent interjújából is. A járványhelyzetet például így értékelte: „Az efféle járványok nem az egyén, hanem a társadalom betegségei. Jelen esetben a globális társadalom – a »globális falu« – betegségei.” Itt olvashatjuk azt is, hogy „Európa a két világháborúval megnyomorította magát, az egyház kénytelen elfogadni a modernitás alapelveit, a tradicionalitás pedig bizonyosan nem lesz tömegek hitvallása, hiszen amit képvisel, az homlokegyenest ellentétes a mindenkori szellemi-kulturális trendekkel”.

A rejtőzködő Messiás című kötetének témája – amint az alcímeként is olvashatjuk – az „ezotéria és exotéria az evangéliumban”. „Az ezotéria és az exotéria, a keveseknek szóló titkos tanítás és a mindenkinek szóló nyilvános tanítás különbsége mélyen gyökerezik a kereszténységben” – áll a könyvborítón. Az első fejezetben pedig így jelöli ki a szerző a vizsgálati területét: „A munka azt vizsgálja, hogy az ezotéria és exotéria, a rejtett és a nyílt tudás megkülönböztetése milyen módon vonatkoztatható a kereszténységre, egészen pontosan a kánoni evangéliumokban található tanításelemekre.”

Ennek felfedése az evangéliumok alapos újraolvasását igényli, amelyekben jól megfigyelhető ez a kettősség. Gondoljunk arra, amikor Jézus a tömegekhez példázatokban szól, majd a tanítványi körhöz fordulva tárja föl tanításának értelmét. „A titkos és a nyilvános tanítás e megkülönböztetése révén derül csak fény igazán arra, hogy Krisztus tanítása sokkal több a kétezer éve jól ismert vallási közhelyek puszta tárházánál” – olvashatjuk a lényeget, ugyancsak a könyv borítóján.

A szerző óv az öncélú, betűrágó teologizálástól. Szerinte a modern teológiát az a veszély fenyegeti, hogy a lélek tudományából a betű tudományává torzul. Az egyház helyzete is kritikus, amennyiben ízét veszített sóvá silányulhat, ha a korszellemhez igazodva enged a polgári langyosság, a szalonkereszténység kísértésének. Komoly veszély, ha az egyház a létének fenntartása érdekében feladja saját identitását. Ha a minőség rovására igyekszik megőrizni és növelni társadalmi súlyát. Ha radikalizmus és maximalizmus helyett polgári langyosság és minimalizmus jellemzi. Kemény diagnózis: „Az egyház ma nem magát igyekszik felemelni a krisztusi tanítás szintjére, hanem ez utóbbit igyekszik a maga szintjére süllyeszteni.”

Természetesen a mű sokkal több mint aktuális egyházkritika. Tudományos bibliai vizsgálódással keresi választ: „…az Emberfia hogyan tekintett önmagára és a világra, tanítványaira és ellenfeleire”? Igyekszik feltárni az úgynevezett „messiási titok” rejtélyét, amely kétezer éve foglalkoztatja a tudós teológusokat éppen úgy, mint az egyszerű, de gondolkozó bibliaolvasókat. A rejtőzködő Messiás „önnön messiási voltát nem kívánta közhírré tenni és mindenkivel megosztani, hanem csak tanítványai előtt fedte fel”. Ugyanakkor arról is szólt, hogy „Isten országa (már) közöttetek van!” (Lk 17,21), és ezzel, ha rejtetten is, de önmagára utalt. Külön fejezetben olvashatunk az Emberfia kifejezés biblikus gyökereiről; e megnevezés segítségével „a názáreti Jézus megmaradhatott rejtőzködő Messiásnak”.

De pünkösd után a tanítványok már nem látták értelmét ennek „az elrejtőzködésnek”, amely a misszió akadályává lett volna. Ugyanakkor a szerző veszélyt érzékel abban, hogy „a mai kereszténység úgy igyekszik megfogalmazni önmagát, hogy lehetőleg mindenki számára elfogadható legyen”. Miközben igyekszünk megfelelni a modernitásnak, elveszíthetjük a krisztusi tanítás savát-borsát. Figyelmeztet, hogy a mennyiség ára a minőség feladása, melynek következtében „a só lesz az, ami átalakul étellé”.

Buji Ferenc könyve kemény eledel, felkavaró, provokatív könyv, igazi teológia „nem középiskolás fokon”, mély víz csak „jó úszóknak”.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 43–44. számában jelent meg 2020. november 8-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.