Az Emmi közleményében azt írta: céljuk a minőségi oktatás biztosítása, a hozzáférés megteremtése a színvonalas közneveléshez minden társadalmi rétegből érkező gyermeknek, ezért nyújtottak be javaslatot az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény módosítására. A javaslatot egyeztették az egyházak és nemzetiségek képviselőivel, arról tájékoztatták az Európai Bizottságot is. Kiemelték: nem mondanak le a szabad iskolaválasztás vívmányáról, és „maximálisan” eleget tesznek az egyenlő bánásmód követelményének.

Hangsúlyozták: a kormány nem támogatja a szegregációt és határozottan fellép az olyan jelenségekkel szemben, amelyek hátráltatják a gyermekek iskolai és egyéni fejlődését. Úgy fogalmaztak: ezért „érthetetlen” az Európai Bizottság döntése a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásról, amelyet májusban indítottak a roma „vélt elkülönítése” miatt. A tárca értékelése szerint Brüsszel nem a párbeszédet és a konstruktív megoldást választotta, a kormány tájékoztatását „érdemi vizsgálat nélkül” utasította el.

Felidézték: az Európai Unióban „egyedülálló módon”, 2010-ben létrehozott társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság új, komplex, szakpolitikai megközelítéssel kezdte meg a munkát. 2011-ben a magyar EU-elnökség javaslatára született meg az Európai Roma Keretstratégia, és elsőként nyújtották be a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát, amelynek az Európai Bizottság általi jóváhagyása után indulhattak el azok a fejlesztési programok, amelyeknek eredményei már kézzelfoghatók. 2014-től megteremtették a nemzetiségek közvetlen parlamenti képviseletének lehetőségét, valamint a nemzetiségi szószólók tagjai lettek a nemzetiségeket képviselő állandó országgyűlési bizottságnak. „A nemzeti kisebbségek hasonló reprezentációja Európa-szerte egyedülálló” – fogalmaztak.

Azt írták: a kormány intézkedéseink köszönhetően az elmúlt években a legtöbb vonatkozásban javultak a hátrányos helyzetű és roma közösségek életfeltételei. Egyebek mellett említették, hogy a magyarországi romák körében a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya mintegy 6 százalékponttal, jövedelmi szegénységük közel 5 százalékponttal csökkent, valamint, hogy a roma fiatalok aránya a felsőoktatásban a 2010-es évek eleji 0,5 százalékról az előző tanévre 1,7 százalékra nőtt.

A társadalmi felzárkózás kiemelt szerepét mutatja az is – fűzték hozzá –, hogy a Köznevelési Kerekasztalon, valamint az Antiszegregációs Kerekasztalon és több szakmai konferencián konzultálnak arról, hogyan lehet különböző társadalmi hátterű tanulókat integráltan oktatni. A hozzáférés a versenyképes tudáshoz esélyt teremthet a hátrányos helyzetű, köztük roma gyermekeknek, éppen ezért támogatja a kormány a többi között az országszerte működő 112 Biztos Kezdet Gyerekházat és a hatezer hátrányos helyzetű gyermek tanulmányait javító Tanoda Hálózatot – olvasható a közleményben.

A módosító javaslatot az Igazságügyi Minisztérium nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az indoklás szerint a javaslat célja, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló  törvény és a nemzeti köznevelésről szóló törvény szabályait pontosítsa és kiegészítse a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló és a nemzetiségi oktatásra vonatkozóan, összhangban az egyenlő bánásmód alkotmányossági követelményével és a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló európai tanácsi irányelvvel.