A Nomád teológia nem csupán teológusoknak izgalmas olvasmány, de az érdeklődő laikusoknak is, sőt. Azoknak, akik maguk is vándorlásnak tartják életüket és folyamatosan keresik a kapaszkodókat, olykor megállnak, körültekintenek, de folyamatos haladásban vannak. 

Mint a kötetből is kiderül, az Ószövetség változatos műfaji formákban arról tanúskodik, hogy mindenki úton van. Időben, térben, fizikai valójában és képletesen, mindennapi tevékenységei közepette, megélt emlékei felidézésében és a rátestált hagyományok továbbadásában az ember szüntelenül, megállíthatatlanul vándorol. 

„Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az ÚR a pusztában!” (5Móz 8,2) Az Ószövetség arról beszél, hogy a legjobb, ami történhet velünk, az, hogy úton lehetünk. A velünk vándorló Isten jelenlétében érlelődik meg emberségünk. Éppen ezért a bibliai szerzők kitartóan tanítják nekünk a vándorlét bizalomra alapuló, a „mostra” nyitott teológiáját.

Az augusztus 27-én megtartott online könyvbemutatón Varga Gyöngyi egy virtuális vándorúton haladt és részletesen is kifejtette mennyire mozgásra serkentő könyv az Ószövetség, mennyire szövi át a mi életünket is a vándorlás, a mozgás és hogy itt történnek meg velünk azok a csodák, tapasztalatok, melyek nélkül nem lennénk emberek. 

„Valahol a sejtjeink szintjén érezzük, hogy úton lenni boldogság. Mindannyian homo peregrinusok, azaz vándorló emberek vagyunk, akik folyamatosan változnak. És a változás maga a transzformáció az élet sava-bora, lényege” – emelte ki a szerző. Mint vallja: „A bibliai történetekben pedig csak annyi az információ, ami a transzformációhoz, a változáshoz szükséges.”