– Bizonyára nem én vagyok az egyetlen, akiben megfogalmazódott a kérdés, mielőtt látta volna a kiállítást: a bélyegek miért alkalmasak a reformáció folyamatának és széles körű hatásának bemutatására?

–  Ha egy mondattal szeretnék válaszolni, akkor azt mondanám, hogy azért, mert bélyegeken van az egész világ. A képes bélyegek elterjedése óta az országok előszeretettel használják ki azt, hogy viszonylag olcsón, nagy mennyiségben és messzi tájakra is el tudják juttatni „jó hírüket”. Így arra törekednek, hogy nemzetük híres embereit, épületeit, fontosabb történelmi, kulturális eseményeit ilyen formában is megörökítsék. A Bélyegmúzeum többmilliós anyagából válogatva azt szerettük volna a most látható kiállításunkkal bemutatni, hogy a világ országainak bélyegein hogy jelennek meg a reformáció résztvevői, főbb helyszínei, illetve az 1517 óta eltelt századokban a reformációnak milyen, bélyegeken is megörökített kulturális, gazdasági, politikai hatásai lettek. Persze ezzel kapcsolatban azt is hozzá kell tennem: hogy ki vagy mi jelenik meg a bélyegeken, azt sokszor az adott történelmi, politikai helyzet is befolyásolhatja. Például 1917, a reformáció indulásának négyszázadik évfordulója az első világháború idejére esett, és abban az időben elsősorban a harcoló katonák és az uralkodók képe jelent meg a bélyegképeken, vagy hadisegélybélyegeket adtak ki az özvegyek és árvák javára.

– Mikor adtak ki a világon először reformációi témájú bélyegeket? 

– Az 1950-es években a Német Szövetségi Köztársaságban jelentek meg az első, Luther személyéhez köthető bélyegek. Később a keletnémet bélyegeken is megjelent a reformátor alakja. Az egész világot átfogóan pedig elmondhatjuk, hogy az 1983. esztendő, születésének ötszázadik évfordulója vált meghatározóvá; akkor a Magyar Posta is kiadott egy blokkot – ennek felnagyított nyomata háttérábrázolásként jelenik meg a kiállításunk első vitrinében.

– Mielőtt sorra vennénk a kiállítás főbb tematikai egységeit, emeljük ki, hogy a vitrinekben nem csak bélyegek láthatók.

–  Az volt a célunk, hogy a téma kapcsán minél több filatéliai tárgyat is bemutassunk. Így számos bélyegtervet és vázlatot is kiállítottunk, ezenkívül képeslapokat, köztük díjegyeseket is – ezeknek a sajátossága, hogy a képeslapra már eleve rá van nyomtatva a bélyeg. Lehet látni úgynevezett carte maximumokat is; ezek olyan, az adott bélyeggel azonos témájú képeslapok, amelyeknek a képes felére a bélyeget is felragasztották, illetve azt még emlékbélyegzővel is ellátták. Nem hagyhattuk ki az úgynevezett FDC-ket sem, azaz azokat a díszes borítékokat, amelyeket egy adott bélyeg forgalomba bocsátásához, ünnepi alkalomra készítenek.

– A tárlat nem Luther Mártonnal és wittenbergi fellépésével kezdődik, hanem a reformáció előzményeit mutatja be a bélyegek segítségével.

–  Elsőként a 15–16. századra jellemző társadalmi, gazdasági és tudományos sajátosságokra szeretnénk a figyelmet ráirányítani, azaz a reneszánsz és a humanizmus kap hangsúlyos szerepet: Leonardo da Vinci, Erasmus, Petrarca, Boccaccio – hogy csak néhány nevet emeljek ki a sorból. Ez a kor a tudományos felfedezések kora is, gondoljunk például a csillagászat, az orvostudomány vagy a földrajz területén tett fontos lépésekre. Ez utóbbiak sikeréhez nagyban hozzájárult például azoknak a műszereknek a feltalálása, amelyek lehetővé tették a nyílt tengeri hajózást. Az évek során mindezekről jelentek meg bélyegek is. A következő tárlóban a reformáció közvetlen előzményeit mutatjuk be, illetve azokat a Luthert megelőző egyházmegújító törekvéseket, amelyek sorába például a cseh bélyegeken megjelenő huszita mozgalom is tartozik.

– Láthatjuk a reformáció egyes közismert alakjait is, nem csupán Luthert, hanem Melanchthont vagy például Lucas Cranachot és természetesen Bóra Katalint. Említette, hogy közülük Luther személyéhez kötődően jelent meg a világon a legtöbb bélyeg. A magyar kiadások mely jeleneteit emelik ki a reformátor életének?

–  A már előbb említett 1983-as bélyegblokkon Luther mellképe mögött a kereten egy wittenbergi városrészlet, illetve az égő pápai átokbulla látható. A 2017-es jubileumi évben kiadott blokkon a 95 tételt kiszögező Luther ikonikus alakja jelenik meg, háttérben, a kereten az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött végrendelet első lapjának nyomatával. De látható rajta a Luther-rózsa, az öt „solus” jelmondat és az 500 éves a reformáció üzenet is.

– Bibliafordítás, könyvnyomtatás: elválaszthatatlanok a reformációtól, tehát megjelennek a bélyegeken is.

–  Közismert, hogy a reformáció tanai amellett, hogy futótűzként terjedtek el, igen hamar több ágra is váltak, így egy külön vitrinben ezeket vesszük sorra. Érdekesség, hogy itt nemcsak a sárvári evangélikus gyülekezettől kölcsönkapott úti úrvacsorakészlet látható, hanem két olyan bélyeg is, amely bizonyítja: a protestáns tanok a világ legkülönbözőbb tájain meggyökereztek. A csendes-óceáni Pitcairn-szigeteken kiadott bélyegen a Bounty Biblia látható, míg egy húsvéti témájú bélyeg a karib-tengeri Kajmán-szigetekről származik. A könyvnyomtatásnak külön részt szántunk, hiszen enélkül a reformáció sem úgy alakult volna, ahogy végül alakult. Így többek között Gutenbergről és a magyar Misztótfalusi Kis Miklósról készült bélyegek is láthatók. Az utóbbinak nemcsak az Amszterdamban nyomtatott, úgynevezett Aranyas Bibliát köszönhetjük, hanem például az általa kifejlesztett és róla elnevezett, napjainkban is használatos betűtípust is. S ha már bibliafordítás: e témában egy külön vitrinnyi anyagot gyűjtöttünk össze a világ különböző országaiban kiadott bélyegekből. A reformáció sokszor csak véres harcok árán törhetett utat magának. Ezekről a felkelésekről, háborúkról és szereplőikről is megemlékezünk a bélyegek segítségével.

– A kiállítás nagy erénye, hogy az ellenreformáció időszakáról és az annak egyik következményeként kialakult barokk stílusról ugyancsak bőséges áttekintést nyújt. Majd az időben lépkedve a protestáns egyházak világhíres személyiségei közül is bemutat néhányat. Mely bélyegekre hívná fel a figyelmet ebből a különleges arcképcsarnokból?

–  Ha az ellenreformációt tekintjük, akkor talán Loyolai Ignácéra, aki többek között a jezsuita rendet alapította. A többi vitrinből a zenész Heinrich Schützöt vagy Johann Sebastian Bachot említeném. Egy egész kiállítást tudnánk összeállítani a Nobel-békedíjas német orvos, orgonaművész, evangélikus lelkész Albert Schweitzerről vagy a mártírsorsú amerikai baptista lelkipásztorról, Martin Luther Kingről kiadott bélyegekből. Vele kapcsolatosan látható egy olyan bélyeg, amelyen Abraham Lincoln egykori amerikai elnökkel közösen ábrázolják. Ezzel állítottak emléket annak, hogy King híressé vált, „Van egy álmom” kezdetű beszédében utal Lincoln alakjára. De a tárlókban megtalálható a szintén mártírsorsú evangélikus lelkésznek, Dietrich Bonhoeffernek és ugyancsak náciellenes teológustársának, Martin Niemöllernek a bélyege is.

– A külföldi kitekintés után a magyar területekre érkezünk.

–  A három részre szakadt országban a reformáció elterjedésének megvannak a maga történelmi gyökerei – még bélyegeken is. Az erről szóló vitrinben igyekeztünk ezeket bemutatni. Természetesen felidézzük a reformáció szempontjából meghatározó erdélyi uralkodók – Bethlen István, Bocskai István – alakját is. A reformáció egyik legfontosabb törekvése az anyanyelvűség előtérbe helyezése volt. Ehhez pedig többek között iskolákra volt szükség. Külön vitrinek mutatják be a híres egyházi iskolákat, kollégiumokat, így például a debreceni, a pápai, a sárospataki vagy a soproni, a nagyenyedi, az aszódi alma matert, híres tanáraikat és tanulóikat. A lista sajnos nem teljes, a válogatást elsősorban az befolyásolta, hogy melyik intézményhez találtunk anyagot. Fontosnak tartottuk, hogy Lorántffy Zsuzsannának, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének külön tárlóban állítsunk emléket. Itt bemutatjuk az 1944-es, Nagyasszonyok elnevezésű sorozat pályázatára beérkezett Lorántffy-bélyegterveket és vázlatokat is.

– Ahogy korábban már említettük, nemcsak személyek jelennek meg a kiállított bélyegeken, hanem tárgyábrázolások is.

– Így van. A jubileum kapcsán igyekeztünk felvillantani például a hazai egyházi építészet egyes elemeit – az Evangélikus Élet olvasói számára kiemelném a Deák téri evangélikus templomról készült bélyeget, amelyhez mellékelni tudtuk az egykori bélyegterveket. De szép bélyegek jelentek meg például református templomok festett mennyezetkazettáiról is.

– Ebben a nagyon gazdag kiállítási anyagban rengeteg bélyegkülönlegesség van. Mégis, ha azt kérném, egyet emeljen ki közülük, melyik lenne az?

–  Nem könnyű a feladat, de talán Pápua Új-Guinea egyik bélyegét választanám. Az ottani, Lutherről elnevezett templom fennállásának századik évfordulójára forgalomba bocsátott bélyeg szinte magában foglalja a reformáció egész történetét. A bélyeg egyik felén azt a jelenetet ábrázolta a tervező, amikor Luther Márton kiszögeli téziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, a másik felén pedig egy pápua új-guineai bennszülött lelkész tart istentiszteletet. Egy grafikába sikerült sűríteni a reformáció kezdetét és az azt követő évszázadokat, amelyek során világunk legtávolabbi pontjaira is eljutottak a protestáns tanok.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 1–2. számában jelent meg 2018. január 14-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.