A szöveg célja, a megfogalmazás szerint az, hogy a házasság, a család és a partneri kapcsolat protestáns értelmezését adják az elkezdődött 21. századi viszonyok alapján. „Ahol emberek hosszú távon, generációkkal összefüggésben vállalják egymásért a felelősséget, ott az egyháznak, a társadalomnak és az államnak támogatnia kell őket ebben és éreztetnie is kell ezt velük. De eközben nem szabad a formának kizárólagosnak lennie arra vontkozóan, hogy ezt családban vagy partnerkapcsolatban élik-e meg. A protestáns teológia támogatja az igazságosságra irányuló család képét, amelyet egy megbízható és kötött pertnerkapcsolatban felelősségteljesen élnek meg” – így a dokumentum.

A bizottság három és fél éven át dolgozott és vitázott az anyagon, az EKD egyházfőtanácsosa, Cornelia Coenen-Marx vezetésével, majd így adta ki a 160 oldalnyi anyagot, amelyet most az EKD Tanácsa is elfogadott.

„A család fogalma, amely korábban különböző életformákat takart, alapvetően a 18. században alakult ki - tudja meg az olvasó. - A házasság mindenek föléhelyezése objektív hagyománybeli rend volt, amely egyfajta nemek közötti rendet is meghatározott. A férfi, a közösség fejeként döntéshozóvá vált, rendelkezett a házassági tulajdonnal és kötelessége volt a családjába tartozók eltartása. A nők viszont kötelezve lettek a házassági kötelezettségek betartására, az alárendeltségre, a feltétlen engedelmességre és a tradicionális, nemekre specifikus munkamegosztás révén a család mindenféle szolgáltatásainak elvégzésére. Az autonómiai és a függőség így nem voltak egyenlő mértékben elosztva.” A szöveg szerint a német bizottsági tagok a történeti áttekintésbe bevették azt is, hogy a férfiak és a nők egyenjogúságának kérdése másként lett értelmezve a szögesdrót nyugati és keleti oldalán is.

Az EKD-irat behatóan foglalkozik a családjog által adott alkotmányos irányvonalakkal is és hangsúlyozza, hogy a házasság és az élettársi kapcsolat hosszú távon jogilag is kötelező formái az együttélésnek és kölcsönös eltartási- és egyetértési kötelezettségen alapulnak. A szexuális irányultságnak pedig nem szabad az egyenlőtlen elbánás alapjává válnia. Azaz ez azt jelenti, hogy a partnereket nem szabad a házastársuk szexuális irányultsága miatt diszkriminálni. Vagy hogy a homoszexuálisok élettársi kapcsolatát a házassággal egyenrangúnak kell elfogadni. Itt a szövetségi alkotmánybíróság a német alaptörvény 6. tételéhez igazodik, amelyben egy kiterjesztett családfogalom szerepel, a család valóságban megélt formájaként. Tehát védelem alá tartozik mindenféle szülő-gyermek kapcsolat.

Mi következik ebből? „Házasság és biológiai származás ezzel már nem az alaptörvény értelmében megfogalmazott család ismérvei” - írta a bizottság. Iránymutatóként az 1998-ban meghozott reformot állítják elénk, amelyben a gyermekjoggal kapcsolatban a szülő-gyermek kapcsolatot a páárkapcsolat elé helyezik. És a 2008. január elsején meghozott német családjogi reform az eltartási jog újraszabályozásával szintén gyengítette a házasság jelentőségét. Az egyéni felelősség és az egyedülálló egzisztenica biztonsága áll a középpontban.

A teológiai orientációnál a bizottság elismerte, hogy a múltban nem vették nagyon figyelembe, hogy az Ó- és Újszövetségben a családi kapcsolatrendszerek milyen sokféle formáját írták le. Aki a bibliai történeteket elolvassa, nagy családi- és szerelmi történeteket fedezhet fel bennük. Ezek természetesen egyfajta kulturális hagyományt, társadalmi kényszert és egy túlhaladott szerepértelmezést is tükröznek.

A bizottsági tagok hangsúlyozták, hogy a polgári házasság, mint isteni adomány és mint a teremtés rendjének nemek szerinti hierarchiája nem felel meg sem a bibliai hagyománynak, sem az evangéliumokban bemutatott Jézus felszabadító cselekedetének. Éppen az Újszövetségben lesz nyilvánvalóvá, hogy a házasságban és a csaldban való közösség fontos ugyan, de nem az egyetlen életforma. Az Isten családjához való tartozás és Jézus követése mindig előnyt élvez.

De hogyan is állunk akkor a homoszexuális párok megáldásával? A biblia bizonyságtétel alaphangja szerint a megbízható, szeretetteljes és felelősségteljes együttélés, a hűség és az Isten iránti hűség az, ami befolyásoló erejű, tehát ilyen szempontból akkor az azonosneműek partneri kapcsolata is elfogadható, a dokumentum szerint, teológiailag a heteroszexuális kapcsolattal egyenértékű. Sőt a protestáns emberkép véleményük szeirnt nem redukálódik a biológiai jegyekre.

A bizottsági tagok azt kérik szövegük szerint, hogy a partneri családot fogadjuk el iránymutatónak, ahol esélyegyenlőség és korrektség uralkodik. Egyházi szempontból szükséges, hogy a családi egymásért való gondoskodás képét erősítsük, ez a nevelésre és a gondskodásra, gondozásra egyformán vonatkozik, de a szociálpolitikai és az adóügyi aspektusokra is.

Mik azok a követelések, amelyeket a családpolitikának tartalmaznia kell? Az EKD javaslatok szerint a vasárnapi szabadnapot meg kell védeni, valamint a családi életet és a karriert is garantálni kell. Meg kell osztani a munkát, de nem szabad, hogy egy bizonyos munkakör csak egy bizonyos nemhez kötődjön. A családpolitkát a munka, a képzés, a család és a szociális szféra összekapcsolásával lehetne jellemezni.

A dokumentum javaslatokat tesz a bevándorlók, a családi erőszak, a házi gondozás, a gondoskodás, témáinak továbbgondolására, és a családokat támogató struktúrák kiépítésére. Az egyházi diakóniai szolgálatok, intézmények és gyülekezetek nagyban hozzájárulhatnak a családok számára adott lehetőségek kiépítéséhez.