Asszimiláció vagy integráció – Tisztázzuk a fogalmakat

Asszimiláció vagy integráció – Tisztázzuk a fogalmakat

Share this content.

Forrás: kotoszo.blog.hu, szöveg: Laborczi Pál
Sokfelé vitatkoznak a csador vagy újabban a burkini viselése miatt. Sok a félreértés és inkább a feladatainkra kellene összpontosítanunk.

Először is: a túlfűtött politikai korrektség minden értékrendtől egyenlő távolságot jelent, de ez a hozzáállás valójában a nihilizmusra hajaz, azután csodálkozunk, hogy a migránsok zöme nem akar integrálódni. A muszlim érzékenységre hivatkozva a kereszteket akarjuk eltüntetni, a karácsony szavunkat lecserélni és mi írjuk elő lányaink öltözködését. Integrációt óhajtunk és mi alkalmazkodunk? Mi más lenne ez, mint (Nyugat-)Európa iszlamizációjának kezdete? Vagy pedig korrekt válaszként a keresztet és a csadort is betiltjuk? Agyrém.

A másik véglet szerint „aki itt él, beszéljen franciául, egyen francia ételeket, és éljen francia módon”, hirdeti a francia szélsőjobb. Hazai változat: „Magyarország a magyaroké!” – Lényegét tekintve minden szélsőjobb párt ilyesmit hangoztat. Ilyeneket hallva mindig eszembe jutnak a határokon kívül reked magyarok, oroszok, szerbek, bosnyákok (a sor hosszan folytatható), bármilyen más nyelvű, kultúrájú elnyomott, lenézett kisebbség. Egyneműsítő és gőgös álláspont. (Ilyesfajta gőg miatt százával pusztulnak is a nyelvek: vend, ruszin, breton, gascogne...) Abból kell kiindulnunk, hogy hiába jelenti ki bárki is, hogy a multikulturalizmus megbukott, a kisebbségek és apárhuzamos társadalmak léte Európában tény, lásd a baszkokat, katalánokat, magyarokat stb., és újabban az ún. „no-go” zónákat. A szórvány magyarság asszimilálódhat, de ezek a zónák fölszámolhatatlanok, hacsak valamelyik őrült tűzparancsot nem ad a fegyveres testületeknek. Szívből remélem, hogy nem süllyedünk idáig.

Tisztázzunk két összekevert fogalmat! Aki integrációról beszél, valójában az asszimilációra gondol. Azaz a „bozgor” (románul: hazátlan) húzzon el, vagy váljék románná, a muszlim is húzzon el vagy vágja le a szakállát, csak vasárnap imádkozzék, egyék disznóhúst és igyék bort, mindkettő finom, egyébként pedig még senki nem halt bele. Aztán ki-ki vérmérséklete szerint keserűen megállapítja, vagy süvölti, hogy nem akarnak „integrálódni”, holott ez az elvárás maga a színtiszta asszimiláció.

A cikk a KötőSzó blogon ovlasható el teljes terjedelmében.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!