„A művészi fényképek azon túl, hogy ábrázolnak, közölni is akarnak valamit, aminek csak alkalma, hordozója, esetleg ugródeszkája az, amit ábrázol” – fogalmazott egy írásában Keresztury Dezső költő, író. Korniss Péter alkotásain ez a „közlés” nemcsak hogy tetten érhető, hanem egy egész pályáját meghatározó mozzanat. A Kossuth-díjas fotóművész alkotásai ugyanis már az első, az erdélyi Széken rögzített táncház képeitől kezdve egészen a mai – éppen a széki asszonyok budapesti munkavállalását feldolgozó sorozatáig – mind azt a kérdést teszik fel, és arról számolnak be hogy ki az ember. Korniss – számos fotóművésszel ellentétben – mindezt nem drámai képek megörökítésével, hanem személyes, emberközeli ábrázolásmóddal tárja a nézők elé. Ebből is következik, hogy Korniss a fényképezés szó szinonimáját, a megörökítést vallja ars poeticájának. Szándéka, hogy alkotásaival megőrizze a „tünékeny világot”.

A hagyományos paraszti világgal kapcsolatban Korniss Péter elmondta, hogy a múlt értékeinek megbecsülése, a természettel való szoros viszony, a falu mint közösség mellett ki kell emelni, hogy „a hétköznapi élet keserves volt”. Ezzel kapcsolatban a fotóművész Tompa Andrea Omerta című regényét ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, mely a kornissi fényképekhez hasonlóan a paraszti életforma örömeit és nehézségeit egyaránt érzékenyen és hitelesen ábrázolja.

A disputa a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett, közel negyvenezer látogatószámot elért, Folyamatos emlékezet című kiállítás termei szerint dolgozta fel az eddigi kornissi életművet. A beszélgetőtársak kitértek többek között a vendégmunkás-sorozatra, melynek keretében a fotóművész 1977 és 1988 között Skarbit András tiszaeszlári lakos életén keresztül a rendszerváltást megelőző korszak ingázói életének kérdéseit és feszültségeit dolgozta fel.

A jelenlévők megismerhették Korniss Péter betlehemes sorozatát is, valamint vetített képek segítségével elemezték az egyes fotók mögött meghúzódó gondolatiságot. „Én arról beszélek, hogy mint fotográfus miként nézek a világra, mit veszek észre belőle, mit akarok megörökíteni. Amikor önök ránéznek egy képre, akkor a saját maguk tapasztalata, élményei szerint olvassák azt. Még az önök véleménye is benne van abban, hogy miként néznek a képekre” – fogalmazott a dispután Korniss Péter, aki a beszélgetés alatt kitért arra, hogy munkásságát bár az egész világon nagy sikerek között mutatták már be, üzenetét mégis leginkább Közép-Európában értik.

Korniss Péter a Závada Pállal készített közös könyvéről, az Egy sor cigányról elmondta, hogy abban huszonnégy mai magyar cigány életpályáját dolgozták fel, bemutatva, hogy szembe lehet menni a sztereotípiákkal. A beszélgetés végén a Várfok Galériában rendezett, Hosszútáv című kiállítás üzenetéről esett szó. A sorozat képeinek főhőse, Boldizsár Mari – akiről Korniss 1971-ben készítette első felvételét, és azóta kíséri az életét – sokakhoz hasonlóan jelenleg takarítóként dolgozik Budapesten. „Ők az utolsó generáció, akiknek még természetes, hogy magukon hordják a népviseletet. Ők emlékművei ennek a világnak”, s Korniss szándéka az, hogy megörökítse őket.

Korniss Péter eddigi életművét megismerve igazat adhatunk a brit National Media Museum alapítójának és első igazgatójának, Colin Fordnak, amikor a kornissi világról így fogalmazott: „Akárcsak elbírálói, kik az évek során Kornissnak ítélték az általa kiérdemelt díjakat, mindenki, aki látta munkáit, elmondhatja magáról, hogy adósa a művésznek azért a tudatos választásáért, miszerint »meg kell örökíteni azt, ami hamarosan eltűnik.« Ők és mi, azaz a tisztelői bizonyára egyetértünk következő kijelentésével: »Fotográfusként ennél szebb feladatot nem is találhattam volna magamnak.«”

Az Asztali beszélgetés itt nézhető vissza:

Képgaléria:

Az Asztali beszélgetések sorozat közelgő rendezvényei:

Street art, graffiti, szakralitás – A kibékülés terei?
Ludwig Múzeum, 2019. február 14., csütörtök 18.00
Galambos Ádám beszélgetése Dejcsics Konrád bencés szerzetessel a szakralitásról, művészet és egyház kapcsolatáról és az egyházi giccsről
https://www.facebook.com/events/511422776050349/

Európa – Iszlám és kereszténység?
Petőfi Irodalmi Múzeum, 2019. február 28., csütörtök 18.00
Béres Tamás és Sulok Zoltán disputája
https://www.facebook.com/events/317485782205988/

Éheztem, és ennem adtatok?
Petőfi Irodalmi Múzeum, 2019. március 28., csütörtök 18.00
Fabiny Tamás és Röhrig Géza disputája
https://www.facebook.com/events/484376532087006/