A pásztorok élete nem változott látványosan. Bár úgy tűnt, csodálatos élményeik voltak. Angyalt láttak, és találtak egy kedves kis gyermeket is Betlehem szélén, egy poros istállóban. Fény és szeretet hatotta át az ártatlan csecsemő környezetét. Jó volt ott bóbiskolni, de utána hazamentek. Nem lettek mindentudó menedzserei és kiváltságokban részesített kegyeltjei a szent családnak. Visszamentek a nyájhoz, a sokszor hűvös pusztára, a nyirkos hajnalokhoz, az üres fazekakhoz. „A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva az Istent mindazért, amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan ő megüzente nekik.” (Lk 2,20) Visszatértek, de dicsőítéssel és magasztalással a szívükben.
2017 jan 13 - 13:38