egyház

Nagy az érdeklődés a Magyar Falu Program eddigi pályázatai iránt

Budapest – A helyi egyházi közösségi terek fejlesztésére 949 egyházközösség, míg a nemzeti identitástudat erősítésére 1216 önkormányzat jelentkezett a Magyar Falu Program keretében februárban elsőként meghirdetett pályázatokra.

Egyházközségeink gazdasági önállósodásának stratégiája

Amikor Jézus a farizeusi provokációra kézbe vett egy pénzérmét, nem eldobta, mint valami bűnös dolgot, hanem a képmutatókkal szemben értelmezte a jelrendszerét (Mk 12,15–17). Az első keresztény közösségek sem tehetetlen henyélésre való felhívásként értelmezték a „ne aggodalmaskodjatok” (Mt 6,25–32) tanítást, hanem egy másfajta, a krisztusi orientációt középpontba helyező életmód és gazdálkodás alapjaként. Luther gazdaságetikájának egyházszervezeti alkalmazása is a saját erőből való e világi boldogulás és a kegyelem mindebben való megjelenését hangsúlyozza. Magyarországi evangélikus Krisztus-hívőként nem lehet kérdéses számunkra, hogy ez az egyházszervezeti utunk is.

A számok sokkhatása és a szív reménysége

Majdnem tíz évvel ezelőtt történt. Frissen ordinált lelkészként életem első lelkészkonferenciáján vettem részt férjemmel. Ismerkedtünk a többi lelkésszel, különböző szolgálati helyzetekkel. Az egyik sokat látott, tapasztalt lelkész mondta el szégyenkezve a kis csoportos beszélgetés közben, hogy hét éve nem keresztelt. Sem gyermeket, sem felnőttet. Belém égett ez a vallomás. A szégyen és a tehetetlenség szava. Megjelent előttem az elnéptelenedő települések, gyülekezetek mindennapi küzdelme. A krízisek azóta sem fogynak. A terméketlen évek száma még mindig sokkoló.

Betlehem, Betlehem…

„Betlehem, Betlehem, a te határidba / Érkezett Mária rongyos istállóba…” – dúdolgatjuk a kedves karácsonyi éneket. Kis csoportunkkal – amelyet lelkészek, felügyelők, családtagok és barátok alkotunk – valóban Betlehem határához érkezünk. A Lutheránus Világszövetség közösségébe is tartozó mintegy háromezer fős egyház hivatalos neve: Jordániai és Szentföldi Evangélikus Egyház.

Az egyházak szerepe a megosztott Európában

A világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Nature 2014-ben publikálta összehasonlítását arról, hogy a legfontosabb európai tudományos pályázati rendszer (ERC) eredményeinek tanúsága szerint a tudományos életben fennmaradni látszik a vasfüggöny: a volt szovjet érdekszféra országainak tudósai drasztikusan kevesebbet nyertek nyugati kollégáiknál.

Életvédelem?

Életvédelem? címmel rendezett filmvetítéssel egybekötött beszélgetést a 777 blog, a Fiatalok az Élet Szolgálatában (FÉSZ), a CitizenGO és a Titkos Küldetés® március 18-án este a Rézkígyó kávézóban. Mikortól ember az ember? Hogyan kellene a társadalomnak az abortuszt fontoló anyákhoz fordulnia? Mi számít valódi segítségnek? A rendezvényről írt beszámolónkat olvashatják.

Miért beszélnek úgy az egyházban, hogy azt nem értem?

Sokszor teszik fel nekem a kérdést, hogy miért nem beszélnek úgy az egyházban, hogy bárki megérthesse. Bevallom, eleinte nem nagyon tudtam, miért ne lehetne érteni azt, ahogyan mi, lelkészek beszélünk. Aztán megértettem.

Az evangélikus egyház 1919-ben

A száz évvel ezelőtti események – mint az 1919-es Tanácsköztársaság – sokkszerűen érték az evangélikus egyházat. Első találkozása volt ez a „beköszönő” diktatúrákkal, amelyek visszatérő elemei voltak a századnak. – Czente Miklós írása az évfordulón.

Országgyűlés: Vita az egyházügyi törvények módosításáról

Budapest – Az Országgyűlés 2019. március 19-én, kedden este az egyházügyi törvény legutóbbi módosításához kapcsolódó jogszabály-változtatási javaslatokról szóló általános vitával folytatta munkáját.

Tavaly csaknem ötmilliárd forintot kaptak az 1%-okból az egyházak

Budapest – Közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy 2018-ban hány adózó, összesen mekkora összegben ajánlotta fel a technikai számmal rendelkező egyházak, illetve a kiemelt költségvetési előirányzat részére személyi jövedelemadója 1 százalékát.

Oldalak

Feliratkozás RSS - egyház csatornájára