kultúra

Budapest – „Thomas Mann egyike a nagyon ritka elit íróknak, akiknek műve a széles olvasóközönséghez is eljutott” – fogalmazott Szerb Antal. Az Örkény István Színházban bemutatott József és testvéreiről hasonlókat mondhatunk.

Budapest – A legutolsó vacsora című kiállítás kimozdít minket a komfortzónánkból és a böjt valódi kérdéseivel ismertet meg minket. A tárlat egyszerre idézi fel a nagycsütörtöki történéseket és mutat rá korunk aktuális kérdéseire. A Szent István-bazilika lovagtermében nyílt meg a Barcsay-díjas Tolnay Imre festő- és grafikusművész installációja és kiállítása.

Szolnok – „A kitárulkozás, az én leplezetlenségének megélése nem más, mint a valódi élet nyitánya.” Sz. Jánosi Erzsébet festőművésznek nyílt Szolnokon önálló kiállítása. A kiállítást Galambos Ádám nyitotta meg. Alábbiakban a megnyitóbeszédet közöljük.

Budapest – „Richly Zsolt Luther-rajzfilmje a teológia népszerűsítésére tesz kísérletet” – fogalmazott dr. Békési Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának docense az Óbudai Platán Könyvtárban rendezett kiállításon. A tárlat láttán nem lehet mást mondani, mint hogy érdemes Óbudára menni.

Budapest – Az Asztali beszélgetések sorozat legutóbbi alkalmán, február 23-án a művészet került fókuszba. Irodalomról, képzőművészetről, alkotói életútról és korunk kérdéseiről beszélgetett Földényi F. László irodalomtörténész és Klimó Károly festőművész.

Zenei enciklopédiák egyöntetű véleménye szerint a nemzeti himnusz olyan dal, ének vagy induló, amely egy nép együvé tartozását hivatott ünnepélyes formában megjeleníteni. Impériumok és monarchiák himnuszai többnyire az uralkodóház iránti hűséget is erőteljesen hangsúlyozzák. Bár a magyar himnuszra – Kölcsey Ferenc versére és Erkel Ferenc zenéjére – nagyon is illik a meghatározás első mondata, a második azonban nem. Nemzeti himnuszunk nem királyhimnusz, hanem néphimnusz.

Budapest – A Ludwig Múzeumban látható Susan Swartz Személyes utak című kiállításhoz kapcsolódóan Keserü Katalin művészettörténész és Kodácsy-Simon Eszter teológus beszélgetett a kiállított alkotások által felvetett kérdésekről.

Budapest – Mit jelent az erdőben a séta vagy az elporladó levelek illata? Meglátjuk-e a zöldet, a fát, az elénk terülő tájat vagy halljuk-e a tenger zúgását? Tudunk-e a lelkünk mélyébe látni? Mintha a természetbe, annak is a bensejébe léptünk volna be – ez az érzés fogadhatja a Ludwig Múzeum első emeleti kiállítótereiben sétáló nézőket.

Alföldi Róbert egy 2000-es évek közepén íródott menekülttörténetet mutatott be a hétvégén a Radnóti Színházban – tomboló sikerrel. A tapsvihar most leginkább nem a nevének szólt, hanem annak az emberi történetnek, melyet három órán át letaglózva nézett a közönség. Az előadásból nem tolakodott előre a rendező egyénisége, okosan a háttérben maradt, úgy beszélt a menekültekről, hogy nem pártpolitizált, ezért lett az egész megkérdőjelezhetetlenül erős és hatásos.

Paks – A megújulás világi vonatkozásáról szól egy Tolna megyei kezdeményezés, az EGRESSUS (egyesülés) program, amely a reformáció jubileumához is kapcsolódik és egyre szélesebb összefogást, érdeklődést hozott. Ezt a programot támogatja most nem csak az MVM. Paksi Atomerőmű Zrt., mint sok kulturális megmozdulás szponzora, de a kormány Reformáció Emlékbizottsága is.