Luther Márton

Eric Till kanadai rendező filmjének 2005-ös magyarországi bemutatója kapcsán ad áttekintést a műsor az addigi filmalkotásokról, melyek a reformátor személyét jelenítették meg a mozilátogatók számára.

Reményik Sándor: Az óriás című versét Bánffy György színművész adja elő. Az illusztrációban láthatjuk, amint Lux Eleknek, a Deák téri udvaron méltatlanul elrejtett Luther-szobra a helyéről megmozdul, és Luther Márton reformátor születésének 500 éves évfordulóján, 1983-ban átkerül, az Evangélikus Teológiai Akadémia (ma Evangélikus Hittudományi Egyetem) udvarára.

A reformáció színei tematikájú egyháztörténeti és ökumenikus tanulmányúton fontos történelmi helyszíneket jártak végig az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatói kis csapatunkkal, Korányi András professzor vezetésével 2016. október 8–16. között. Erről szól Gömbös Tamás teológus hallgató személyes beszámolója, amelyet az alábbiakban olvashatnak.

Szinte tapintható gyülekezeteink, egyházunk életében az a belső felpezsdülés, ami a reformáció 500 éves jubileumának közeledtével egyre látványosabb jeleket mutat. Igyekszünk minél többféle módon emléket állítani a reformátornak, felmutatni azokat az értékeket, amelyekkel gazdagabb lett a világ a wittenbergi fordulat óta. Helyénvaló ez az igyekezet, hiszen egy-egy világtörténelmi jelentőségű eseményt fél évezrednyi, évezrednyi léptékben jubilálni nem sok generációnak adatik meg.

Budapest – A Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadója és a MEE Reformációi Emlékbizottsága szeretettel meghívja a Luther Márton élete című rajzfilmsorozat (rendezte Richly Zsolt) 2. és 5. epizódjának bemutatójára 2016. október 27-én, csütörtök este 6 órakor a Bem moziba (Bp. II., Margit körút 5.).

Folytatódik az indexes Balog-interjú evangélikusokra vonatkozó mondata miatt kialakult vita a Kötőszón: Balicza Iván nyugalmazott evangélikus lelkész olvasói levelét közöljük.

A reformáció törekvései nyomán a 16. században új irodalmi és zenei műfaj született, a német korál, amelyből az évszázadok folyamán csodálatos, gazdag énekrepertoár bontakozott ki. Régóta foglalkoztatott engem a műfaj születésének korszaka, hiszen régi magyar énekeink mellett ez a korai énekanyag, a Luther Mártonhoz és követőihez köthető korálok evangélikus énekkincsünk legbecsesebb részei. Luther énekköltői tevékenységéről viszonylag sokat tudunk, arról azonban már kevesebbet, hogy rajta kívül kik írtak még énekeket, ezek az énekköltők milyen kapcsolatban álltak a reformátorral, hol és hogyan tevékenykedtek és szolgáltak. A formálódó dolgozat így végül ezt a címet kapta: Lutherkortársak énekei az 1982-es Evangélikus énekeskönyvben.

Berlin – Németország két nagy egyháza – az evangélikus és a katolikus – társadalmi párbeszédet kezdeményezett a globalizált gazdaság és a keresztény értékek kérdésében. A Német Katolikus Püspöki Konferencia vezetője, Reinhard Marx és az evangélikus szociáletikus Wolfgang Huber egy Berlinben megrendezett konferencián a Reformáció és a gazdaságetika témakörében kritizálták azt, hogy a népgazdaságokból kinőtt pénzügyi piacok egyre több ember számára válnak terhessé.

Budapest – A Szent István Társulat havi rendszerességű sorozatának keretében Szabó Ferenc SJ tartott előadást szeptember 26-án „Katolikus–protestáns hitviták és egyetértés a megigazulás tanában – Pázmánytól az Evangélikus–Katolikus Közös Nyilatkozatig” címmel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.

Luther a Heidelbergi disputáció 20. tételének magyarázatában ezt írja: „Mivel ugyanis az emberek visszaéltek az Isten teremtett műveiből származó ismerettel, Isten a szenvedések által kívánta magát megismertetni, hogy így akik nem tisztelték a teremtett dolgaiban az önmagát Kinyilatkoztatót, azok őt mint a szenvedései alá Elrejtőzöttet tiszteljék, ahogyan 1Kor 1,21 mondja: Mivel a világ bölcsessége segítségével nem ismerte meg Istent isteni bölcsességében, tetszett Istennek, hogy a prédikálás bolondsága által üdvözítse a hívőket. Így már senkinek sem elegendő, és nem válik üdvére, ha csak fenségében és dicsőségében ismeri az Istent, ha nem ismeri őt megalázottságában és a kereszt gyalázatában.”