vallás

Bern – Az Open Doors nemzetközi szervezet pár napja közzétette 2019-es világmutatóit, számait, statisztikáit, listáit a keresztyénüldözés tendenciáiról. Kiváltkáppen 50 országban nagy a veszélyeztetettségük a keresztyéneknek. A jelentés 2018. októberéig vizsgálta az adatokat egy évre visszamenően, s azokat értékelték ki a szakemberek az elmúlt két hónapban, illetve a legfrissebb adatokkal egészítették ki az előzőeket. A korábbihoz viszonyítva a vizsgált időszakban 245 millió keresztyén szenved el a világ különböző részein nagyon erős vagy extrém üldözést. Gyakorlatilag ez annyit tesz, hogy 9 keresztyénből egyet hite miatt diszkriminálnak vagy üldöznek a világon.

Az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (European Network Remembrance and Solidarity – ENRS) éves emlékezetkutatási konferenciájának rezüméje szerint a valóságunk múlttal és jövővel kapcsolatos vágyai, azaz a társadalmi képzelet terén sosem voltunk szekulárisak. A legmeggyőzőbb előadók legalábbis arra élezték ki mondandójukat, hogy a modernitással kapcsolatos általános felvetés, miszerint a szent és a profán örökké elváltak egymástól, valójában nem történt meg, elválásuk legalábbis semmiképpen sem nevezhető általánosnak. A politika mindig az irracionalitás terepén mozgott, és a vallásos diskurzust vagy felhasználta, vagy módszertanát kisajátította – különösen akkor, amikor a múlt számára fontos újraértelmezésén dolgozott. Beszámoló a konferenciáról, azaz a kortárs emlékezetkutatás vallással kapcsolatos aktuális problémafelvetéseiről. A cikk végén rövid interjút olvashattok Geneviéve Zubrzyckivel, a konferencia főelóadójával.

Strasbourg – A vallásüldözés az elvándorlás egyik fő mozgatórugója a világ számos térségében. Európa nem teheti meg, hogy félmegoldásokkal védelmezze az üldözötteket, hangsúlyozta Hölvényi György, a Fidesz-KDNP képviselője, az Európai Néppárt vallásközi párbeszéd munkacsoportjának társelnöke a vallásszabadság előmozdításáért felelős uniós különmegbízott feladatairól elfogadott parlamenti állásfoglalás kapcsán 2018. január 15-én, kedden Strasbourgban.

A digitális bennszülöttek egész máshogy tartanak fenn kapcsolatokat, másként tanulnak, olvasnak, dolgoznak, mint az őket megelőző generációk. Életükben az offline és az online világ összekapcsolódik. Mi a helyzet a hittel és a spiritualitással? Hogyan élik meg a hitet az Y és a Z generációsok a digitalizáció, a robotok és a mesterséges intelligencia korában? Bereczki Enikő generációs szakértő írása a wmn.hu-n.

Beszélgetés dr. Szalai András metodista teológussal, az Apológia Kutatóközpont igazgatójával a Híd magazinban.

Budapest – A Magyarországi Luther Szövetség és az Evangélikus Országos Múzeum szervezésében került sor 2018. december 13-án az idei utolsó előadásra, amely a reformáció örökségét járja körül. Az ima és „tárgyai” címmel Mezei Emese tartott előadást arról, hogy a középkori művészet hagyatékát hogyan kezelte a reformáció a személyes vallásosság megélésben, illetve a liturgiában.

„Azok a muszlim nők válnak láthatóvá, akik kendőt hordanak. A kendő pedig kicsit olyan, mint egy elektrosztatikus tárgy, ami magába gyűjti az összes feszültséget, ami a muszlimok kapcsán jelen van egy társadalomban" – mondja Barna Orsolya képzőművész és kulturális antropológus, iszlámkutató, aki rendszeresen részt vesz egy kisebb budapesti muszlim női közösség alkalmain. Találkozásunk során a magyar muszlimok helyzetéről, társadalmi előítéletekről, iszlám és kereszténység viszonyáról beszélgettünk.

Amióta híre ment, hogy a kormány törvényi úton megszüntetné a társadalmi nemek tanulmánya elnevezésű mesterszakot az állami finanszírozású egyetemi képzésben, parázs vita alakult ki a keresztény közösségekben is arról, hogy pontosan mi ez a tudomány, egyáltalán beszélhetünk-e tudományról, és legfőképp: a jézusi utat kereső keresztényekként hogyan kell viszonyulnunk hozzá.

Berlin – A németek több mint fele szerint az iszlám vallás összeférhetetlen a német társadalommal – derült ki a Németországi Protestáns Egyház (EKD) felméréséből.

Telt házas, hiánypótló beszélgetés zajlott múlt szerdán a jezsuita Párbeszéd Házában, amely a politika és katolicizmus kapcsolatát járta körül Sólyom László volt köztársasági elnök vezetésével. Habár a beszélgetés a katolikus egyház és a politika kapcsolatáról szólt, érdekes tanulságokkal szolgálhat a protestáns egyházak számára is. A Magyar Kurír beszámolójának kivonatát néhány – helyi tudósítónktól származó – kiegészítéssel közöljük.