Az első facebook poszt megosztásával vette kezdetét az Ökumenikus Segélyszervezet kapcsolati erőszak elleni figyelemfelhívó kampánya, a Design Terminálban tartott sajtótájékoztatón. A megosztott üzenetben a „Vedd észre, ha valami nincs rendben!” mondat felett meghökkentő családi fotó látható. A kép annak a reklámkampánynak a része, amelynek elemeivel: elgondolkodtató plakátokkal, újsághirdetésekkel, tévé- és rádiószpotokkal április 17-étől több héten át találkozhatunk országszerte és az interneten. A felhívás fontos eleme a Segélyszervezet honlapján létrehozott www.segelyszervezet.hu/veddeszre felület, ahol az érdeklődők, érintettek részletes információkat találnak a problémakörről és a segítségkérés lehetőségeiről.

„Nemcsak a pofon”

A szemléletformáló kampány minél szélesebb kör elérésével szeretné tudatosítani, hogy a kapcsolati erőszak semmilyen formája nem elfogadható. A bűntetetendő cselekménynek számító kapcsolati erőszak formái közé tartoznak a fizikai bántalmazáson túl az érzelmi, szóbeli, szexuális és egyéb bántalmazás esetei is.

„Rejtett jelek”

A kapcsolati erőszak áldozatai sok esetben szégyellik, ami velük történik, így segítségkérés helyett a közvetlen (család, barátok, szomszédok) és a távolabbi (kollégák, orvos) környezetük elől is rejtegetni próbálják problémáikat. Inkább abban reménykednek, hogy a helyzet hamarosan normalizálódik és minden olyan lesz, mint régen. Emellett sok esetben a segítő szándék nem párosul elég határozottsággal: azok, akik észreveszik a gondokat, nem tudják, mi a helyes lépés ebben az esetben. Sokszor úgy érzik, hogy ez a dolog nem rájuk tartozik és félnek az esetleges félreértések kellemetlen következményeitől.  A felhívás kiemelt célkitűzése tudatosítani az emberekben, hogy a kapcsolati erőszak nem magánügy. A képek üzenete mindenkinek szól: bár átlátszó az áldozatok kísérlete a jelek elfedésére, mi sokszor szándékosan nem vesszük észre. Fontos, hogy induljon el egy szemléletbeli változás ezen a területen. Vegyük észre, ki az áldozat, vegyük észre a szenvedést.  Fontos, hogy a mind az áldozatok, mind a környezetükben élők felismerjék a bántalmazás jeleit, hogy még időben érkezhessen a segítség. Jogunk és lehetőségük van az erőszak elleni fellépésre, s van honnan segítséget kérni.

Elkötelezetten a kapcsolati erőszak ellen

Ahhoz, hogy mind a szemléletmódban, mind pedig a jogszabályi környezetben változások történjenek e területen, jelentős intézkedéseknek kellett születniük. A Kormány nemcsak felhívta a figyelmet a kapcsolati erőszak problémájának súlyára, hanem tett is azért, hogy önálló büntetőjogi tényállássá váljon.

Az Országgyűlés 2012. szeptember 17-én elfogadott határozatában egyetértett a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállásban történő szabályozásáról szóló népi kezdeményezéssel, amelyet az Élet-Érték Alapítvány elnöke, Halász Pálma indított.

Az országgyűlési határozatot követően az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felállította a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal és a Belügyminisztériummal közös tárcaközi munkacsoportot, melynek célja az új büntetőjogi szabályozás kialakítása volt. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egy parlamenti nyílt nap megrendezését is kezdeményezte is a kapcsolati erőszak témájában.

A 2013. július 1-jével hatályba lépett új Btk. önálló büntetőjogi tényállássá tette a kapcsolati erőszakot. Kibővült a kapcsolati erőszak tényállásában a hozzátartozó fogalma, kiegészülve a volt házastárs, volt élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám és gyámolt személyével.

Magyarország 2014. március 14-én csatlakozott az Európa Tanács nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és megelőzésről szóló isztambuli egyezményéhez (CAHVIO). Az egyezmény aláírását az EMMI aktív részvételével tárcaközi munkacsoport készítette elő.

Az Egyezmény a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépést célozza, és Magyarországot megelőzően az Európai Tanács 47 tagállama közül 32 ország csatlakozott hozzá, közülük 8 állam már ratifikálta.

Mint az Ökumenikus Segélyszervezet korábbi szemléletformáló programjainak esetében, a kampány itt is komoly gyakorlati tapasztalatra és szakmai munkára épül. A szervezet több családok átmeneti otthonában működtet évek óta kapcsolati erőszak áldozatai számára védett elhelyezést és a krízishelyzetből való kilábaláshoz segítséget nyújtó krízisközpontot, illetve vezető koordinációs szerepet töltött be a hasonló központok működési rendjének kialakításban, a vonatkozó jogszabályok előkészítésében.  2012 októbere óta a Segélyszervezet működteti a Titkos Menedékházat is.

A sajtótájékoztatón Rácsok Balázs a Segélyszervezet szociális és fejlesztési igazgatója hangsúlyozta: ezen a területen is a megelőzés lehet a leghatékonyabb eszköz. Az elmúlt 4 évben a Segélyszervezet több mint 600 középiskolás számára szervezett konfliktuskezelő csoportfoglalkozásokat, és 2012. december 15. és 2013. szeptember 30. között 551 középiskolás fiatal számára nyújtott ismeretátadó, figyelemfelhívó osztályfőnöki órákat és érzékenyítő tréningeket kapcsolati erőszak témában.  Jelenleg is fut egy program a Segélyszervezet koordinálásában, ahol a Segélyszervezet munkatársai 1500 fiatal számára szerveznek prevenciós osztályfőnöki órákat. A foglalkozások célja a figyelemfelhívó kampányéhoz hasonlóan az, hogy a diákok felismerjék a kapcsolati erőszak formáit, és megértsék: joguk van erőszakmentes családi körben felnőni, nem kell, hogy természetesnek vegyék a négy fal között zajló bántalmazást. A Segélyszervezet közel 10 éve fordít kiemelt figyelmet erre a társadalmi problémára és működik együtt az illetékes szakminisztériumokkal; az elmúlt években számos szakmai konferencia, műhelybeszélgetés és előadás szervezésével járult hozzá a problémával kapcsolatos szakmai párbeszéd kialakításához.