A környezetmenedzsment szakirányon végzett közgazdász nemcsak itthon, hanem egy éven át Angliában is tanulmányozta a fenntarthatóság társadalmi dimenzióit. Az elhangzottakat több hiteles – és sajnos riasztó – adat, grafikon, táblázat is szemléltette, gazdagította.

A legvégén beszélgetésbe forduló előadást Antal Bálint egy YouTube-kisfilmmel vezette be. A Klímaváltozás – Ideje felébredni! című, tizenegy perces videó ötletes, mondhatni, könnyed grafikákkal rengeteg fajsúlyos információval szolgált. Elsőre talán nem is könnyen emészthető, annyira mellbevágó. Maga a film 2008-ban készült, tehát a benne látható előrejelzések egy része mára megvalósult, illetve karnyújtásnyira került. Csak egy példa: a klímaváltozás miatt is beindult tömeges migráció például tíz éve még nem volt napi téma hazánkban, ma már azonban mindenki látja a folyamatot.

Komplexen gondolkodni

A film elején bánatos jegesmedve hegedül a képbe beúszó apró jégtáblán. Ideje észhez térni! – olvassuk a feliratot, és a kisfilm, valamint az előadás minden további eleme ennek a figyelmeztetésnek a bővebb kifejtéséről szólt.

Vajon tényleg szükséges-e erre figyelmeztetni az embereket? A statisztika szerint igen: egy felmérésben – amelyben sok megjelölhető válasz szerepelt – a magyaroknak csupán hét százaléka gondolta úgy, hogy a legnagyobb probléma a klímaváltozás, és négyszázaléknyian válaszoltak akképpen, hogy idehaza is ezzel kellene elsősorban foglalkozni. Amint Antal Bálint rámutatott, a probléma mibenlétét még a szakértők sem látják egységesen: mást mond a biológus, és mást a klímakutató vagy a gazdálkodó. Komplex rendszerben kell gondolkodni, ha eredményesen akarunk megbirkózni a hatalmas feladattal, amelyet bolygónk védelme jelent.

De tényleg nagy baj van? Hogy mennyire nem csupán huhogás a figyelmeztető szó, annak bizonyítására Antal Bálint az idei nyár utolsó pár hetében történt eseményeket sorolta. Görög erdőtűz – nyolcvanhárom halott; ugyanott utána özönvízszerű esőzés. A BBC bibliai katasztrófáról írt a történtek kapcsán. Az Északi-sarkkörön (!) belül tucatnyi erdőtűz pusztított. A kanadai gyilkos hőségben megtelt a montreali halottasház, annyian vesztették életüket. Hőhullámok világszerte… Az Északi-sarkkörön belül az átlagosnál tíz-tizenkét fokkal van melegebb, ami egyenesen vezet az olvadáshoz. És lehetne folytatni a sort; most például az indiai, keralai áradásokkal, földcsuszamlásokkal.

Ennek ellenére – mutatott rá a közgazdász – sokan legyintenek, úgy vélik: az, hogy a klímaváltozásért az ember a felelős, csupán hoax, azaz álhír, átverés, kacsa. Donald Trump amerikai elnök is szkeptikusan kezeli a kérdést. (Az Amerikai Egyesült Államok ki is lépett a párizsi klímaegyezményből.) A világ tudósainak kilencvenkilenc százaléka szerint azonban nem kacsáról van szó, tényként kezelik, hogy emberi tevékenység idézi elő a klímaváltozást.

Forrósodó évek

A videó arra a fordulópontra emlékeztet, amelytől a készítők szerint már nincs visszatérés. Az ökoszisztémák felborulnak, az édesvíz egyre gyorsabban fogy, birtoklásáért háborúk törnek ki, nő a sivatagok területe, csökken a napfényt visszaverő sarkvidéki jégtáblák felülete, és még több hőt kell elnyelnie a bolygónak. Ha megnézünk egy hőmérsékleti táblázatot az 1880–2017 közötti évekről, akkor azt látjuk, hogy a tíz legmelegebb átlag-hőmérsékletű évből kilenc 2000 után köszöntött ránk! Erről már saját emlékünk is lehet…

Tömeges migráció következik be, százmilliók indulnak útnak, mert se élelem, se víz nincs elegendő a földgolyó több pontján. Vajon a vezető hatalmak és a legnagyobb cégek tesznek-e valamit, létezik-e stratégiájuk, amely a bolygó élővilágának megóvására irányul?

Sok adat és kérdés záporozott a hallgatóságra; az egyik legmegdöbbentőbb, hogy vajon alkalmas lesz-e bolygónk pár évtizeden belül kilencmilliárd ember eltartására, táplálására… A népességnövekedés ugyanis sem csökkenni, sem stagnálni nem fog. Ellenkezőleg: előrejelzések szerint fokozódik – 2050-re a most 7,6 milliárdos világnépesség kilencmilliárdra nőhet.

Már a film készítésekor is ismert volt, hogy például India és Banglades a világ legveszélyeztetettebb térségei közé tartozik, a közeljövőben megsokszorozódhat az e területekről induló migráció. Tízmilliók kelhetnek útra – de hová? Élelem, víz, lakhatás hol biztosítható ekkora embertömegek számára? Tisztában kell lennünk azzal, hogy a felelősség épp azokra az országokra terhelhető, amelyek kevésbé veszélyeztetettek. És az imént említett, veszélyben lévő népesség azokba az országokba menekül majd, amelyek a fő okozói a klímaváltozásnak.

Mit tehetünk mi?

Egymás ijesztgetése azonban kevés, nemzetközi szinten és lokálisan kell megoldásokat keresni. De mit tudunk tenni? – tette fel a kérdést az előadó. Számos területen kell összehangoltan, egyszerre lépni. Mindig rendszerben kell gondolkodni! Vegyünk egy példát, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését! Nem elég az áram- és hőtermelésben környezetet kímélő eredményt elérni, egyidejűleg oda kell figyelni a közúti szállításra, a lakóházak fűtésére, az erdőirtásokra stb. is, és egyensúlyi állapotot kell elérni.

Abszolút aktuális dátummal folytatta Antal Bálint: a Szélrózsa után néhány nappal, augusztus 1-jén következett be az úgynevezett „ökológiai túllövés napja”. Ez azt jelenti, hogy addig a napig feléltük az erőforrásainkat, a természetnek azt a készletét, amelyet bolygónk egy egész év alatt képes megújítani. Vagyis akkortól „hitelre fogyasztjuk a jövőnket”. Ez a dátum évről évre egyre korábbra tolódik: 1987. december 17., 2002. október 21…

Közben azt is észlelik a tudósok, hogy egyes növény- és állatfajok eltűnnek a bolygóról. A médiát bejárták a képek, ahogy Kínában – méhek hiányában – emberi kézzel porozzák be a gyümölcsfákat…

Az előadó szerint is az az egyetlen megoldás, ha árnyaltan nézzük a jövőt. Teljes mértékben megelőzni a bajt már nem lehet, csak csökkenteni a káros hatásokat és felkészülni a következő évtizedekre, alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. Többek között a megújuló energiák szolgálatba állításával, a tudatos fogyasztással, számottevő erdősítéssel, ártéri gazdálkodással, a túlbetonozottság megszüntetésével és még sok egyéb módon.

Zárszóként Antal Bálint hangsúlyozta: Isten teremtett világának őrzése és gondozása mindannyiunk feladata és felelőssége. Tartsuk hát szem előtt Isten igéjét, amely erre nézve is útmutatást ad, és fontoljuk meg a Példabeszédek könyvének intését: „Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!” (Péld 4,23) 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 35–36. számában jelent meg 2018. szeptember 9-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.