A kormány döntése nyomán a Máltai Szeretetszolgálat koordinálásával megvalósuló „300 felzárkózó település” programba 2019-ben evangélikus egyházunk is bekapcsolódott, Laborczi Géza lelkész áldozatos szervezőmunkája nyomán Nagycserkeszre esett a választás. A 30 millió forintos támogatással megvalósuló projekt 2020. július 1-én indult. Megkezdődött a felzárkózás megalapozása, ennek támogatására hozta létre az országos presbitérium a munkacsoportot.

Ami a Nyíregyházától 14 km-re található, mintegy 1700 lakosú település fejlesztésében történik, az nem lehet önmagában való, kapcsolódnia és illeszkednie kell az ernyőt adó Magyarországi Evangélikus Egyház felzárkózási stratégiájához éppúgy, mint a magyar kormány ezirányú elképzeléseihez.

A nagycserkeszi templomban tartott ülés ez utóbbi megismerésével kezdődött: Langerné Victor Katalin, a BM társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára skypon keresztül ismertette a jelenlévőkkel a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia 2030 című munkaanyagot. „Az anyagi és szociális nélkülözés csökkentését, a szegénység újratermelődésének megakadályozását, illetve az esélyegyenlőség és társadalmi összetartozás erősítését célul tűző stratégiát lelkiismereti okok is sürgetik –  mondta bevezetőjében Langerné Victor Katalin –, de halaszthatatlan az is, hogy a kitűzött célokat intézkedési tervbe, majd pedig ágazati, szakmapolitikai feladatokba rendezzék. A pontos helyzetelemzésből kiinduló konkrét feladatmeghatározások teszik lehetővé, hogy a témában olyan pályázatok születhessenek, amelyek megvalósítását támogatja az Európai Unió.”

Szavaiból – és a munkaanyagból is – kitűnt, hogy nem csupán „roma-problémának” kell a társadalmi felzárkózást tekinteni, hisz az adatok szerint mintegy 1,5 millióra tehető a szegénységben rekedt emberek száma, miközben félmillióra becsülhető a cigány népesség ma Magyarországon. A stratégia alapelvei, a jelen helyzet elemzése, a lehetséges beavatkozási területek ismertetése során Langerné Victor Katalin az új felismerésekre fókuszált, többek között azt is hangsúlyozva, hogy a hazánkban tapasztalható előítéletesség és az általánosításra való erős hajlam akadálya lehet a továbblépésnek.

A videokonferenciát követően az elhangzottakra reflektálva fogalmazta meg Krámer György, a MEE országos irodájának igazgatója, hogy az egyház egészét tekintve a felzárkózást célul tűző programok csak olyan központokban indulnak, ahol az ügy iránt különösen elhivatott emberek szolgálnak. Miért van itt, és miért nincs máshol? – összegezte gondolatait egy kérdésben.

Varga Márta, a Nevelési és Oktatási Osztály vezetője újabb kérdésként vetette fel, hogy három evangélikus intézmény pályázott antiszegregációs programmal, a negyediket pedig meghívta az osztály – ki mondja meg, hogy ez sok vagy kevés? A polémia összegzéseként arra jutottak a résztvevők, hogy „térképre kell tenni” a 300 felzárkózó települést és a közelükben működő evangélikus gyülekezeteket és intézményeket, hogy kirajzolódjon a cselekvési lehetőség.

Hogy ez nem okoz különösebb nehézséget, arról már Oláh Róbert, a MEE Diakóniai Osztályának, Gazdasági-, illetve Nevelési és Oktatási Osztályának felzárkózási referense beszélt prezentációjában, felvázolva az egyházi felzárkózási stratégia készítésének aktuális helyzetét, az elvégzendő munka összetettségét, a kínálkozó lehetőségeket. Meglátása szerint egyébként a többi történelmi egyház előrébb tart ebben a munkában, mert nemcsak kimunkált tervek, de intézményesített struktúra is rendelkezésükre áll már, hogy a megjelenő pályázati kiírásokra azonnal reagálhassanak. A munkacsoport egyetértett abban, hogy mivel ezek a társadalmi problémák nem oldódnak meg maguktól és a kormány számít az egyházakra, a MEE döntéshozó testületeit fontos tájékoztatni a megkezdett folyamatokról; a MEE-nek rövid időn belül késznek kell lennie a kezdeményező cselekvésre.

Jéri János a nagycserkeszi projekt koordinátora – aki az előző 2,5 évben a baptista egyháznál szerzett tapasztalatokat a felzárkózó települések érdekében végzendő munkából – adott számot ezt követően. A Máltai Szeretetszolgálat irányításával és módszereinek alkalmazásával most tényfeltáró interjúkat készítenek az intézményekben és a lakosság körében. A 25, illetve 32 oldalas kérdőívek kitöltésével nyernek képet a valódi teendőkről. Azt már most tudni lehet, hogy míg a hivatalos adatok szerint Nagycserkeszen 10-12 százalékra tehető a roma népesség aránya, a valóságban ez legalább 30 százalék, a megyeszékhelyhez közel eső gyermekintézményekben pedig 100 százalék a roma gyermekek aránya. A településhez 17 tanyabokor tartozik, ahonnan nehézkes a közlekedés, a lakhatási körülmények néhol drámai képet mutatnak. Még nem tudnak segíteni, de elkezdték a közösségszervezést, a gyerekeken keresztül igyekeznek utat találni, hogy közösen kimunkált célok alapján kezdjék el Nagycserkesz felzárkóztatását. Egy év alatt kell felkészülni arra, hogy a teendők pontos feltérképezésével minél több forrást szerezzenek az itteniek életminőségének javítására – ezt már Laborczi Géza taglalta.

Most az első lépéseket látják: a templomhoz közeli egykori szolgálati lakás megszerzésével és átalakításával Jelenlét pontot hoznak létre, Biztos kezdet gyerekházat és Tanodát indítanak. Az oktatás, az egészségi állapot, a foglalkoztatási helyzet, a lakhatási körülmények, az infrastruktúra hosszútávra megoldást adó feljesztésének mikéntje az önkormányzattal és a helyi emberekkel teljes együttműködésben ölthet formát. 

A munkacsoport ülésén részt vett Nagycserkesz polgármestere, Kiss Józsefné, az MEE Diakóniai Osztályának vezetője, Kelemen Anna és a Gyülekezeti és Missziói Osztály gyülekezeti referense, Bárdossy Tamás is, valamint az Oltalom Szeretetszolgálat azon munkatársai, akik szakpolitikai hozzáértésükkel támogatni tudják az itt kezdődő fejlesztőmunkát. És meg kell jegyezni, hogy a most fókuszba került felzárkózást segítő munkában három olyan szakember kapott lehetőséget – Oláh Róbert közgazdászként, Jéri János szociális munka, majd szociális gazdaság szakon, Lakatos István szociálpedagógia szakon szerzett diplomát –, akik a tizedik tanévét kezdő Evangélikus Roma Szakkollégium tagjaként kaptak elhívást, megerősítést mostani szolgálatukhoz.

A program Benkőbokorban, a Felfedező Tanoda ünnepélyes megnyitóünnepségével folytatódott. Az Oltalom Szeretetszolgálat legújabb szolgáltatása szervesen kapcsolódik az eddigi diakóniai munkához.

„A gyerekek 50 százaléka hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű legyen és 70 százalékuk rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesüljön, ezt írja elő a jogszabály és ez nálunk bőven teljesül – tájékoztat Ördögh Ágnes, a Felfedező Tanoda vezetője. – Az Oltalom működési területéről kerülnek ki a gyerekek, sokan a környező tanyákról, a Borbányán található Családok átmeneti otthonában lakókat pedig kisbusz hozza-viszi.”

A 20 gyermekkel 7 szakember dolgozik minden délután, az egyéni fejlődést támogató motivációs tervek alapján törekednek hiányosságaik pótlására, a humán-, reál-, szociális- és az idegennyelvi kompetenciák fejlesztésére. Ezen kívül közösségi programokat szerveznek, háztartási ismereteket tanítanak és gondot fordítanak a szülők bevonására. 

Az egykori szolgálati lakásból átalakított, augusztus elején megnyílt tanoda avatása faültetéssel kezdődött, majd a gyermekek műsort adtak a benkőbokori szabadtéri oltárnál.

Az ezt követő áhítaton Krámer György Mt 8,23–27 alapján a hajón hánykolódók félelmét a maiakéval azonosította: a tanodás gyerekek egy része menekülő, földönfutó családból, a családok átmeneti otthonából érkezik, másik részük olyan mélyszegénységből, ahol a holnapi betevő is kérdéses… Nem dermedhetünk le, és nem lehetünk kicsinyhitűek, avagy gyávák sem a rettenetes viszonyokat átérezve. „Legyetek aktívak: félek tőle, de teszek ellene, ebben segítsen meg Isten bennünket!” – zárta a rövid áhítatot az országos iroda igazgatója, majd megáldotta a Felfedező Tanodát.

Langerné Victor Katalin időközben a helyszínre érkezve azzal kezdte köszöntőjét, hogy az út elején vagyunk, de legalább már az úton. Felidézte, hogy másfél éve együtt járták a helyszíneket Laborczi Gézával, hogy megtalálják az evangélikus tanoda alkalmas épületét, ami azért töltötte el örömmel, mert megmutatta, itt olyan elképzelés van, ami nem arról szól, hogyan tud az egyház gazdagodni, hanem hogyan tud a rászorulókon segíteni… A tanoda hasznáról, hasznosságáról szólva a társadalmi felzárkózásért felelős kormánytag arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanuláson keresztül vezet az út a szegénység csökkentéséhez, és ez mindenkinek jó.

Vinnai Győző, a térség országgyűlési képviselője is köszöntötte a tanoda indulását. Amikor sem a család, sem pedig az iskola nem tud eleget tenni a gyerek sikeres előrehaladása érdekében, a tanoda sajátos módszereivel lehet azt a célt elérni, hogy képzett, művelt felnőtt váljon belőle, a tanoda a társadalmi mobilitás elindítója. 

S ebben nincsenek magukra hagyva a tanoda munkatársai, mások mellett az Evangélikus Roma Szakkollégium (ERSZK) tagjai is segítik őket. A szakkollégisták számára fontos a társadalmi felelősségvállalás, a Felfedező Tanodában pedig rendszeresen önkénteskedhetnek, így mutatva példát a kicsiknek arra, hogy a tanulás milyen utakat nyithat meg előttük. Az ERSZK most következő szakmai programjában palócföldi tanulmányi kirándulás is szerepel, a megnyitón közreműködő tanodások pedig meghívást kaptak a kirándulásra.