A bíráló bizottságban helyet foglalt még dr. Fazakas Sándor egyetemi tanár (Debreceni Református Hittudományi Egyetem), dr. Jutta Hausmann elnök (Evangélikus Hittudományi Egyetem) és dr. Kodácsy Simon Eszter titkár (Evangélikus Hittudományi Egyetem).

Az életrajzi ismertetésből megtudtuk, hogy Sándor Jenő 1981-ben született, teológiai tanulmányait 2000-ben kezdte el az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. 2003-ban Münchenben volt ösztöndíjas, teológiai diplomáját Paul Tillich munkásságából 2008-ban szerezte meg. Azóta trénerként, kvalifikált business coachként, pszichodráma asszisztensként dolgozik. Oktat a Budapesti Metropolitan Egyetemen.

Sándor Jenő dolgozata az Identitás a morális térben címet kapta, az alcíme pedig ez volt: Az énidentitás mint gazdasági és morális cselekvés motivációs forrása a vállalkozóiság kontextusában – Kísérlet az exploratív teológiai etika alkalmazására a gazdaságetikai diskurzusban. Témavezetője dr. Béres Tamás volt.

Kutatásának célja az volt, hogy teológiai ihletettségű megoldást keressen a gazdaságetika kérdésfelvetésére, úgy, hogy azt ne az ökonómia rendszerkritikájaként tegye meg. Bemutatta, hogyan lehetséges a protestáns, azon belül pedig a lutheri teológiai hagyomány vonatkozó és releváns részeinek (újra)felfedezésével (explorációjával) a gazdaságetika kérdésfelvetésére olyan válasz kidolgozása, amely a problémafelvetést a kapitalizmus rendszerén belül kívánja megoldani, elfogadva annak önmeghatározását.

Ehhez az erlangeni teológus Hans. G. Ulrich exploratív teológiai módszerét alkalmazta (a teremtményi élet exploratív etikája).

A kiosztott tézisfüzetben a dolgozat ismertetéseként hét fontos kérdést járt körül Sándor Jenő:

A modern gazdaság alapvetően különbözik a premodern gazdasági formáktól. Polányi Károly nyomán a modern kapitalista piacgazdaság létrejöttét nagy átalakulásnak nevezte.

A modern piacgazdaság új etikai kérdést vet fel, amelyre a klasszikus és sokak által igaznak tekintett választ az Ökonómiai utilitarizmus dolgozta ki (Adam Smith). A gazdaságetika az utilitarizmus empirikus cáfolataként létrejött tudományos törekvés, amely a gazdaságetika alapkérdése kapcsán az utilitarizmuson kívüli válaszokat keresi.

Felvetette ezután a morál és a cselekvés egységének megteremthetőségét, egy olyan világban, amelynek legfontosabb jellemzője ezek egymástól való elválása (integrációs probléma).

Hans-Georg Soeffner Luther-értelmzése nyomán azt állította, hogy Luther alakjához és tanításához köthető az az új szubjektivitás, amely az énidentitás egyik legfontosabb forrása.

A következő tézisben megfogalmazta azt is, hogy az énidentitás morálisan konstruálódik, tehát a moralitással egységet alkotó koncepció. Az énidentitás formájában megragadható modern kori új szubjektivitás lehet az az integrációs pont, amely megoldhatja a gazdaságetika alapkérdését.

A dolgozatban megfogalmazott vállalkozóiság válik az ökonómia konkrét valóságává. A vállalkozói cselekvés és az énidentitás mint motivációs forrás között összefüggés mutatható ki. Létezik-e mégis a különböző énidentitások között minőségi különbség? Ez a teológia oldaláról az üdvösség univerzális szimbólumához vezet. Az önmeghatározási elmélet (SDT) szerint pedig az énidentitásból el lehet jutni az egészséges identitás pszichológiai modelljéhez. Az autonómia, a kapcsolatiság és a kompetencia azok a szükségletek, amelyekre az egészséges identitás kialakulásához szükségünk van. Ezek a pszichológiai szükségletek pedig visszavezetnek a megszentelődés alapelveihez.

Laura nővér bírálatában a dolgozat legnagyobb gyümölcsének az ökumenizmus irodalmának gazdagítását emelte ki. Méltatta a szerző alapos tárgyismeretét, önálló tudományos munkára való képességét. Véleménye szerint ez a munka a teológiát új konkrét kérdésfeltevéssel és eredménnyel gazdagítja, ember központú gazdaságeszméjét a lutheránus teológia szempontjából tárgyalja. Az exploratív teológia módszerével a szerzővel együtt fedezhettük fel a gazdaság és a morál alakulását. Kiemelte a dolgozatban található illusztrációkat, amelyek segítségével jól érthetővé válik a vonalvezetés. Kritikát egyes részekkel kapcsolatban katolikus szempontokból fogalmazott meg.

Orosz Gábor Viktor szintén méltatta, hogy a szerző értekezésében arra törekedett, hogy a teológia gazdag tárházából ihletet merítve találjon megoldást a gazdaságetika kérdésfeltevésére, elkerülve azt az eshetőséget, hogy vállalása az ökonómia rendszerkritikájaként valósuljon meg. Az evangélikus teológiai hagyomány „vonatkozó és releváns részeinek (újra)felfedezésével (explorációjával)” a gazdaságetika kérdésfeltevésére a kapitalizmus rendszerén belül kívánja megtalálni a gazdasági és morális cselekvés motivációs forrását, mindeközben nem vitatva a kapitalizmus önmeghatározását. Számos észrevételt tett ezután a dolgozat egyes részeit elemezve, majd két kérdésre várta a részletes választ a védőtől, aki ezek után részletesen kifejtette véleményét bírálói megjegyzéseivel kapcsolatban.

Sándor Jenő ezután meghallgatta és reflektált még Fazakas Sándor elemzésére is, majd válaszolt a közönség soraiban felmerült kérdésekre.

A bírálóbizottság ezután döntésre vonult vissza. A védés sikeres volt, de a részletes eredményt a Doktori Iskola csak később hozza nyilvánosságra.