Kultúrák közötti falak
Már a Messiás első részében hangsúlyt kap Samuel P. Huntington népszerű politológiai kötete, A civilizációk összecsapása, amely deklarálja, hogy a hidegháború utáni világ berendezkedését és az ebből fakadó konfliktusokat a kulturális, ezzel együtt pedig a vallási identitások adják. Részben egyet is érthetünk Huntingtonnal, hiszen láthatjuk, hogy a hidegháborúval ledőlő történelmi falak és átszakadó szögesdrótok után az internet és a modern technika is egy „nagy faluvá” alakította az egész bolygót, ám ettől függetlenül a kultúrák közötti falak mégis megmaradtak. Mi lehetne a megoldás arra, hogy ezek a falak is leomoljanak? Talán egy új Megváltó, egy új Messiás a világban, aki elhozza az igazi békét és egyfajta közös vallást alkot az emberiség számára?
Miért ez a téma foglalkoztatja az alkotókat?
A film egyik készítője, Michael Petroni a Narnia krónikái, a Miracles vagy A rítus című filmekkel már ismertté vált, míg a másik alkotó, Roma Downey az Isten fia, a 2013-as A Biblia című sorozat vagy a Ben-Hur legutóbbi verziójának elkészítésében segédkezett. Tehát nem ez az első vallásos vagy mitologikus téma, amelyhez hozzányúltak. Mindezek ellenére a Messiah bőven túlmutat egy valláson, mitológián. Egy új Messiást adtak a világnak. De vajon hiszünk-e benne? Illetve bedőlünk-e neki?
Szentföldi felütés
Hová máshová vezetnének el hát bennünket először is, mint a háború sújtotta Szíriába, ahol semmivé lett családok és városok között a kivonuló amerikaiak után megerősödő ISIS éppen Damaszkuszt készül megostromolni. A pattanásig feszült helyzetben sokan menekülnének, sokan maradnának. Ekkor feltűnik egy utcán prédikáló fiatalember, aki mondandójában kendőzetlenül megy szembe a Koránnal. Beszéde közben közbelép a természet, a régiót homokvihar sújtja, ami térdre kényszeríti a támogatókat. A csodát, az ISIS megállítását a fiatalembernek tulajdonítják, aki így már több ezer követővel a háta mögött vonul ki a városból, hogy a Szentföld felé vegyék az irányt. A tengerentúlon egy CIA-ügynök figyel fel a férfire, akiről egyetlen nyilvántartásban sem találnak anyagokat. Igazából senki más nem tartja fontosnak a jelenséget, míg a tömeg meg nem indul Izrael felé. Milyen életszerűen ábrázolt felütés ez, tele vallási- és kulturális különbségekből adódó feszültségekkel!
Az eljövendő
A központi figura Al Masih, az új Messiás, akinek rá kell világítania, hogy valami elromlott, hogy új megváltásra van szükség, amihez valami olyasmi kell, ami minden vallásban központi szerepet játszik: a szeretet és a béke iránti vágy. Ebben a kérdésfelvetésben egy keresztény ember is azonosulni tud a filmmel, hiszen mi is várjuk Jézus újbóli eljövetelét, hogy valami egészen új jöjjön létre. De vajon ilyen lenne az eljövendő Jézus?
A Mehdi Dehbi által alakított figura sok pozitív messianisztikus vonása ellenére (ISIS, azaz a terror legyőzése, halott gyermek életre keltése, gyógyítás, emberek lelkébe látás, mediálás, béketeremtés, nyugalom, vízen járás) rengeteg negatív tulajdonsággal is fel van ruházva (erőszakos az emberekkel, otthagyja híveit a pusztában, könyörtelen is tud lenni, amikor puskával lelő egy kutyát, sokszor terv nélkülinek látszik, inkább önjelölt messiásnak tűnik, mert csak magával foglalkozik, befolyásolja az embereket, zavart kelt stb.). Karakterében, mondataiban inkább ezoterikus, szinkretista jelleg fedezhető fel. A Messiás teológiai fejtegetéseinek zöme e kevésbé köthető a vallások tanításaihoz. Hamisan idézi a Koránt, de visszaél a bibliai képekkel is. „Mindenki tükröződik mindenkiben” – az ehhez hasonlóan megfoghatatlan mondatai hatására mégis emberek állnak mellé. Hisznek benne, még akkor is, amikor egészen más hitbeli meggyőződésük volt korábban.
Lelkészből a Messiás embere
A filmbeli baptista lelkész egy tönkrement családdal, alkoholista feleséggel, lázadó, drogos, abortuszon átesett tinédzser lányával a teljes kétségbeesés határán már saját templomát akarja felgyújtani, amikor megjelenik a Messiás, megmenti lányát a tornádótól, ő pedig hinni kezd benne.
De vajon reális-e az, hogy egy magát kereszténynek valló lelkész elkezd hinni egy olyan megfoghatatlan, vallásilag zagyva filozófiában, amely a klasszikus vallási jegyeken (szent könyvek, imádság) túlmutat, és a világban a vallások közötti békességet egyfajta új, a világvallásokat egyesítő vallással szeretné elérni? Egyetlen csoda elég ehhez? Nem ilyen második eljövetelről szól a Biblia. Az ilyen Messiást csalónak érezhetjük. Sőt úgy vélhetjük, ő nem békét akar, hanem csak megosztani az embereket, és egy olyan militáns szektát építeni, amely csak az ő érdekeit szolgálja. Hiszen pár epizód alatt a CIA ki is deríti végül róla: pszichiátriai kezelés alatt állt, mert Istennek képzelte magát.
Erős kétségekkel hagyják ott a nézőt az alkotók az első évad végén és valószínű, hogy egyelőre csak ennyit akartak elérni. Ez sikerült is, de nem tudjuk, érdemes-e még fokozni ezt a misztikus, vallási keszekuszaságot.
Messiás (Messiah), amerikai filmsorozat (2020).
Rendező: James McTeigue, Kate Woods
Forgatókönyvíró: Michael Petroni, Bruce Marshall Romans, Michael Bond
Zene: Johnny Klimek, Gabriel Isaac Mounsey
Szereplők: Mehdi Dehbi, Michelle Monaghan, Christopher Heyerdahl, John Ortiz, Tomer Sisley, Stefania LaVie Owen, Roby Attal, Jane Adams...