kritika

A Hit Gyülekezetének gondozásában megjelenő Hetek című közéleti hetilap információja szerint „augusztus 18-ával a legnagyobb magyar könyvterjesztő hálózatok, a Libri és a Bookline országosan azonnali hatállyal beszüntették valamennyi boltjukban Bartus László Fesz lesz című könyvének árusítását”. Az Amerikai Népszava online kiadása augusztus 18-án viszont arról tájékoztatott, hogy „a Hit Gyülekezete különféle fenyegetésekkel bombázta a Librit és a könyvet árusító boltokat, hogy a Fesz lesz című könyvet ne árulja”. Az Amerikai Népszava tulajdonosa és főszerkesztője: Bartus László…

A darab ősbemutatóját a Hősök terére tervezték, hogy azután hazánk több futballstadionjában is tapsolhassanak majd újra a nézők Puskás Öcsinek és a legendás aranycsapatnak. Többek között ennek a tervnek a megvalósítását is elodázta a koronavírus-járvány, az alkotók mindenesetre előbemutatónak nevezték el a szabadtérre álmodott musical Erkel színházbeli premierjét. Azon kevesek azonban, akik augusztus 20-án délután vagy este láthatták Budapesten a Szente Vajk által írt és rendezett produkciót, méltán részesítették olyan ovációban „a Puskást”, mint akik napra pontosan hetvenöt évvel korábban: amikor a labdarúgózseni két góllal debütált – legelső válogatott meccsén.

Szokatlan módon vallási témával foglalkozó dokumentumfilmet kínál az HBO Go a Star Wars és a Harry Potter mellett. Üröm az örömben, hogy azért lehet téma, mert egy félreértésekkel és fogalmi tisztázatlanságokkal tarkított, megosztó mozgalomról szól, és még sajnálatosabb az a fordítási hiba, amely miatt a magyar nézők azt hihetik a feliratából, hogy a film a Magyarországon működő három történelmi egyház egyikeként ismert evangélikusokról (angolul lutheran) készült. Pedig nagyon nem.

A Vikingek című sorozat után felüdülés, apró csemege volt a napokban a Norsemen eddigi két évada, melynek minden percét imádtam. A film alapreceptje egyszerű: egy apró viking falucskában járunk 790 környékén, ahol az erőszakkal teli mindennapi életet a mai modern gondolkodásból vett szófordulatok, párbeszédek, cselekedetek fűszerezik. Vajon sikerülne-e túlélni a zord, viking világban a mai PC norvégoknak? – Néhol spoilerrel!

A palesztin rendező, Elia Suleiman A Mennyországnak kell lennie című filmje nagyot szól, jóllehet eszköztára némafilmes, üzenetei sorok között rejtettek, jobbára esztétikai és humorérzékünkre hatnak. A nem túl szerencsésen fordított magyar cím magyarázatért kiált. A történet folyton szemlélődő, mindig kívülálló és egykedvűnek tűnő főszereplője – a rendező maga – filmet szeretne forgatni Palesztináról, ugyanazzal a címmel, mint az, amelyik a néző szeme előtt pereg. Csakhogy a filmbeli film forgatókönyve azt a kritikát kapja, hogy a film voltaképp bárhol játszódhatna – ahogy A Mennyország… is.

Európa közepén némi mazochista hajlam – vagy egy szerkesztőkollégának tett ígéret – kell ahhoz, hogy az ember élő adásban nézze végig az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia díjátadó ünnepségét. Titulálhatjuk bár az egyik leggusztustalanabb show-műsornak a nálunk legutóbb február 10-én hajnali kettőtől ötig tartott Oscar-gálát, az amerikai filmszakma Los Angelesből közvetített házi ünnepségét milliók kísérik figyelemmel a világ több mint kétszáz országában.

Húsba vágó és aktuális kérdéseket vet fel a házasságról, válásról a Házassági történet című amerikai film. A történet nem a „válnak-e, vagy sem” kérdést járja körül, hanem sokkal inkább azt, hogy a szerelmes házastársak hogyan válnak el egymástól. Emberközeli, szimpatikus, erős érzelmi töltetű alkotás lett. Érdemes megnézni.

Pár napja jelent meg a Netflix minisorozata Az Oszmán Birodalom felemelkedése címmel (Rise of Empires: Ottoman), amely hat részben dolgozza fel Konstantinápoly elestét, illetve meghódítását. A dokumentarista jelelgű történelmi sorozat különleges produkció, melyben a vallásos tartalmak sem maradnak a háttérben. (Nem garantáljuk a spoilermentességet!)

Egy vallási kérdéseket feszegető, mindegyik világvallásba kicsit belecsípő, erősen vitatható sorozattal indult az új év. A Netflixen vetített Messiás (Messiah) című misztikus sorozat arról szól, mit szólna mai világunk ahhoz, ha a Közel-Keleten feltűnne egy férfi, aki Jézushoz hasonlóan csodákat művelne: Vajon Isten küldötte lenne-e, vagy csak egy egyszerű szélhámos, aki tömegeket képes befolyásolni mindenféle trükkökkel – merülne fel a kérés. Hatásos felütés és gondolatébresztés nyilvánul meg a sorozat első évadában, tele misztikus zagyvasággal. (Pár apró spoilert tartalmaz.)

Bár A két pápa című film első képkockáin feltűnik az az információ, hogy a valóság csupán inspirálta azt, amit látunk; mégis a mozi egész végig elhiteti velünk azt, hogy ez az alkotás a realitást, a kész tényeket mutatja be. Úgy érezzük, végre megtudhatjuk a kulisszák mögé tekintve, mi is történt a Vatikánban II. János Pál pápa halála óta. De a bennfentesség-érzés helyett sokkal inkább azért lett jó ez a film, mert az emberekhez közelebb hozza a katolikus egyházat, s emberivé teszi, annak eddig megközelíthetetlennek vélt tagjait, vezető személyiségeit. (Nyomokban spoilert tartalmazhat.)