A rendezvényre érkezőket a polgármesteri hivatal aulájában ennek ellenére is gondosan előkészített kiállítás fogadta, mely egyrészt a szerző néhány versének kéziratát, valamint az alkotói otthonban készült régebbi és újabb fényképeket tartalmazott. Emellett kisebb könyvkiállítás mutatta be a könyvtár állományában lévő, Jánosy István által írt vers- és próza köteteket, s itt kapott helyet a Kabdebó Lóránt professzor által írt, a költőt bemutató kismonográfia is, amely néhány éve a szombathelyi Életünk Kiadó gondozásában jelent meg.

A kiadványok böngészésére szolgáló asztalon a rendezők helyet szorítottak az Evangélikus Élet magazin ez évi 29–30. számának is, amely Jánosy István születési centenáriumára emlékezett. Az előadói pulpitus mellett helyezték el a rendezvény idejére Jánosy Istvánról készült olajfestményt is, mely egyébként a hivatal galériáján függ, a településhez kötődő, köztiszteletben álló személyeket ábrázoló festmények mellett, többek között Hernád Tibor evangélikus lelkész, a helyi Kapernaum szeretetotthon korábbi vezetőjét ábrázoló festmény társaságában.  

A baljós előjelek ellenére az est kezdetére mintegy félszáz részvevő érkezett, ami egy nagyvárosban is kiemelkedő érdeklődést mutatna. Ez a tény dicséri a könyvtár vezetőjének eredményes szervező munkáját, de arra is utal, hogy a nagyközségben még számosan a 2006-ban elhunyt költőre vonatkozó személyes emléket is őrizhetnek.

A műsor összeállítói alapvetően a költő gyenesdiási kötődéséhez kapcsolódtak. 

A bevezető előadást Gál Lajos polgármester tartotta, aki az életút ismertetése mellett kitért arra is, hogy helytörténeti jellegű diplomadolgozatát részben a költővel való konzultációk nyomán készítette el, míg Hársfalvi György könyvtár vezető többek között azokról a pillanatokról számolt be, melynek során a költő hamvait tartalmazó urnát a gyenesdiási ház falában található urnafülkébe helyzték el.

A megelőző napon érkezett felkérés alapján e sorok írójának lehetősége nyílt a Miskolci Keresztény Szemle 59. számában Jánosy Istvánról megjelent életrajzi írás és vers rövid ismertetésére is. Az írás a költő evangélikus egyházhoz való kapcsolódásának néhány, mára feledésbe merült részletét mutatja be, részben levéltári dokumentumok alapján. A lapban közölt Kérdés-felelet című vers pedig a költő Jézus-képét illusztrálja. Jánosy Istvánra elsősorban Jézus emberi alakja, tanító-gyógyító tevékenysége gyakorolt hatást, mely az emberi élet iránti feltétlen tiszteletére és védelmére irányuló parancsolatban jut kifejezésre. A vers, amely az Úr és Jézus képzeletbeli párbeszédét tartalmazza, így arról a veszélyről szól, amellyel az ember a bűnbocsánat reményében hajlamos elfelejteni az élet feltétel nélküli védelmének parancsát:

„ – És vasárnap mi lesz veled?

- Kiforgatják a hitemet!

Mondják: nem vagyok csak ember,

hanem isten. Megjelentem

megváltani a világot.

Mondják: nem apától lettem,

de galambtól, s testi mezben

feltámadtam, s mennybe szállva

ülök az Isten jobbjára.

Ezzel szőnek álmot rólam,

s éber szómat, mit kiróttam:

a nemölést, a nemártást

hátuk mögé vetik, áldást

várván, hogy „kereszthalálom

megváltotta világot!”

Gyilkosnak, pénzforgatónak,

gyengébbet sanyargatónak

oldást adnak: „halálomban

minden bűnüket lemostam.”

Én csak egyet parancsoltam:

Ne ölj!, s tartsák, amit mondtam!

Nincs fölmentés, nincs bocsánat,

míg a világ virággá nem támad,

boldogságos kék szirommá,

és a Halál omlik rommá!”

(Kérdés felelet)

Jánosy István műfordítói munkássága során foglalkozott az ókori hindu vallási elképzeléseivel; kiemelten érdeklődött Gandhi munkássága iránt, aki az utóbbikat tovább fejlesztve, szintén az élet feltétel nélküli védelmének kötelességét hirdette. Ez a gondolat számos helyen megjelenik Jánosy István költői életművében is, jelezve ezzel a szinte valamennyi világvallásban közösen vallott értéket.

Az előadások, visszaemlékezések között Bognár István és Hársfalvi György idézett fel néhány gyenesi és dunántúli kötődésű verset, s felvételről elhangzott a költő néhány kedves zenedarabja is. Gál Lajos polgármester bejelentette előadásában, hogy a költőre történő emlékezések sorozata tavasszal folytatódik, amikor a tervek szerint a nagyközség temetőjében díszsírhelyet avathatnak majd. Az önkormányzat örvendetes gesztusa lenne, ha a jelenlegi József Attila könyvtár a jövőben Jánosy István nevét viselhetné. 

Az est befejezését követően a részvevők még egy ideig együtt maradtak. Szalóky Jenő korábbi polgármester szűkebb körben elevenítette fel a költővel folytatott beszélgetései emlékét, míg néhány részvevő a kiállított könyveket lapozgatta. Ekkor gazdára talált az Evangélikus Élet magazin említett számából is egy tucatnyi, melynek lapozgatása felkeltheti a zömében nem evangélikus közönség érdeklődését is egyházunk sajtómunkája iránt is.