Jánosy István

Kabdebó Lóránt irodalomtörténész a 90-es években életinterjút készített a pályáját 1944−1945-ben az angyalföldi gyülekezet segédlelkészeként kezdő Jánosy István költővel. A beszélgetések a 90-es években a szombathelyi Életünk Könyvkiadónál – ma már csak antikváriumi forgalomban fellelhető − kötetben is megjelentek. (Kabdebó Lóránt: Jánosy István, Életünk Könyvkiadó, é.n.) 1956 októberének történéseiről és az ezt követő eseményekről így emlékezett meg.

Gyenesdiás – Különös bátorságra vall, ha az őszi óraátállítást követő, amúgy is korán sötétedő napok délutánjára irodalmi estet szerveznek egy Balaton parti nagyközség könyvtárába. S ha a fürdőszezon végére vendégektől kiüresedő települést a meghirdetett rendezvény napján egész napos szakadó eső látogatja meg, akkor a 100 éve született, élete utolsó éveit Gyenesdiáson töltő Jánosy Istvánra emlékező esemény megrendezése eleve kudarcra ítélt vállalkozásnak tűnhetett.

Budapest – 2019. szeptember 20-án 18 órakor a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség templomában a Magyar Írószövetség rendezvényére gyülekeztek a látogatók. Az esten Kabdebó Lóránt irodalomtörténész-professzor és Erős Kinga írószövetségi titkár beszélgetését tartották.

Jánosy István evangélikus költő, műfordító száz éve, 1919. május 18-án született a felvidéki Besztercebányán, kemenesmagasi gyökerű családja a trianoni nemzeti tragédiát követően költözött vissza az anyaországba. Édesapja a Fasori Evangélikus Gimnázium latin tanára volt, s fia is itt érettségizett, majd az Eötvös Lóránt Tudományegyetem görög-latin-pszichológia szakán tanult. 1942 és 1944 között teológiai végzettséget szerzett Sopronban. 1944-ben segédlelkészi szolgálatot végzett, majd a Fasori Gimnázium görög-latin szakos tanára volt. Ezt követően irodalmi munkásságot folytatott, de kapcsolatát az evangélikus egyházzal fenntartotta, a Diakónia folyóirat szerkesztőbizottsági tagjaként tevékenykedett.