2019. május 23. és 26. között kerül sor az Európai Unió tagországaiban az európai parlamenti választásokra. Magyarország választópolgárai május 26-án immár negyedik alkalommal vehetnek részt szavazataikkal a 705 tagú Európai Parlament összetételének kialakításában. Egyházaink felelős tanítóiként arra kérjük az egyházak vezetőit és tagjait, hogy vegyenek részt a választáson. Mint az állam polgárai, ugyanakkor egyházaink elkötelezett tagjai tudatában vagyunk annak, hogy életünket, munkánkat és szolgálatunkat meghatározó társadalmi, politikai és gazdasági keretfeltételek alakítása iránt – európai szinten is – valamennyien felelősek vagyunk. Vallási hagyományaink, történelmi tapasztalataink, hitbeli meggyőződésünk, valamint társadalmi igazságosság iránti elköteleződésünk alapján kérjük a választópolgárokat, hogy a szavazáson való részvétel és a képviselőjelöltek megválasztása során mérlegeljék a követezőket:

1. Európa népeinek továbbra is a megbékélés útján kell járniuk. Csatlakozva az Európai Protestáns Egyházak Közösségének 8. Nagygyűlése (2018. szeptember, Basel) I. Világháború lezárásával kapcsolatos állásfoglalásának üzenetéhez, valljuk, hogy a két világháború borzalmai, valamint a hidegháború tapasztalatai után Európa a megbékélt különbözőségek élettere kell, hogy maradjon. Hálásak vagyunk, hogy az önkényuralmi rendszerek összeomlása után végre megszűnt a kontinens kettéosztottsága, de aggódva figyeljük, hogy eltérő gazdasági és politikai érdekek következményei (pl. elszegényedés, elvándorlás), erkölcsi és nemzeti-kulturális kérdések eltérő megítélése mentén újabb törésvonalak jelennek meg Európa északi és déli, nyugati és keleti régiói között. Az újabb megosztottság fájdalmasan érinti egyházainkat, főleg az elmúlt évtizedek testvéri kapcsolatainak kialakulása és az elért ökumenikus eredmények után. Ezért keresztény hivatásunknak érezzük, hogy a megbékélés utáni vágyat továbbra is ébren tartsuk Európa népeinek lelkiismeretében, az evangéliumi igazság tükrében: „Boldogok a békességre igyekezők, mert ők Isten fiainak mondatnak” (Mt 5,9).
2. Bizonyos válsághelyzeteket csak együtt, közös erőfeszítéssel lehet kezelni. Arra kérjük az Európai Unió jövendőbeli felelős vezetőit és a választók bizalmából felhatalmazott képviselőit, hogy tegyenek józan különbséget a valós veszélyek és a mesterségesen gerjesztett krízishangulat között. Az előbbi esetén meg kell látni, hogy pl. a klímaváltozás, a teremtés megőrzése, a migráció és elvándorlás, az új technológiai vívmányok alkalmazásának következményei (digitalizálás, mesterséges intelligencia, automatizálás) olyan kihívások elé állítanak bennünket, amelyeket csak összefogással és együtt lehet kezelni. Azt várjuk az európai politika jövendőbeli felelős vezetőitől és tisztségviselőitől, hogy döntéseik előtt tárgyilagosan, szakszerűen és higgadtan elemezzék a valós társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokat, ne adjanak teret újabb félelemkeltésnek, hanem maradjanak meg – pártpreferenciákat átívelő módon – a józan párbeszéd mellett.                                      
3. A kisebbségek jogai – mind egyéni, mind közösségi szinten – továbbra is védelemre szorulnak. Számos európai országban, sőt egyes európai uniós tagországban – amint azt megdöbbentő példák is bizonyítják – még ma is diszkrimináció érhet etnikai, kulturális, vallási kisebbséghez tartozó egyéneket, csoportokat, közösségeket. Sajnálatos, hogy az önkényuralmi rendszerek eme maradványa még ma is mérgezi az együttélést, kiszolgálva bizonyos politikai érdeket. A jövendőben fokozottabban és részrehajlás nélkül kell jogvédelmet, erkölcsi és gazdasági segítséget biztosítani a diaszpóra-szituációban élő embertársainknak, érvényt szerezve annak a meggyőződésünknek, hogy másik kultúrájának és történelmi tapasztalatainak megismerése nem jelent veszélyt a saját önazonosságunkra nézve. A párbeszéd, a kölcsönös megismerésre és megértésre való törekvés gazdagít. A saját önazonosságunk megtartásának és megélésének jogos igénye mellett nemet kell mondani a kirekesztés és a félelemkeltés politikájára, gyakorlatára.
4. A demokratikus kultúra megélése és elmélyítése maradandó feladat lesz a következő 5 éves európai parlamenti ciklus során is. Tagegyházaink egyrészt el nem hanyagolható tapasztalattal rendelkeznek arról, mit jelent a közösségi élet megélésének, önszerveződésének és vezetésének a szabadsága, vagy épp milyen végzetes következményekkel jár ennek a hiánya; másrészt aggódva figyeljük, hogy a demokrácia - az európai diktatúrák összeomlása után több évtizeddel is - politikai vagy gazdasági érdekek függőségébe kerülhet. Ilyenkor ugyan fennmarad a törvényesség és a jogszerűség látszata, de az újabb és újabb társadalmi-gazdasági igazságtalanságok áldozatai nem rejthetők el. Ezért egyházaink a jövőben fel kívánják emelni hangjukat ott, ahol igazságtalanságot, jogszerűtlenséget vagy jogszerűséggel leplezett igazságtalanságot  tapasztalnak. A demokratikus párbeszédnek, a vélemények szabad kifejtésének és a megoldások közös keresésének nincs alternatívája – ezt várjuk a közélet és a politikai szereplőktől is, nemzeti és európai szintéren egyaránt.

Arra kérjük egyházaink vezetőit és tagjait, hogy a fenti szempontok mérlegelésével vizsgálják meg az európai parlamenti választások jelöltjeit és jelöltállító szervezeteit, és ha valamely jelöltet kitüntetnek a választások során bizalmukkal, akkor a teljes ciklus ideje alatt kísérjék figyelemmel tevékenységüket, háttértámogatást, s ha kell, segítő kritikai korrekciót biztosítva számukra.          

2019. május 5.

A MEÖT Szociáletikai Bizottságának tagjai:  Béres Tamás, Fazakas Sándor, Orosz Gábor Viktor, Rozgonyi Botond et al.