A Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága és a Luther Kiadó szervezésében a Deák Téri Evangélikus Gimnázium dísztermében tartottak ünnepélyes könyv- és filmbemutatót, melyet a Németh Zsuzsa és Thurnay Viola vezette Pax et Bonum Kamarakórus előadása színesített. Az est házigazdája Kendeh K. Péter, a Luther Kiadó igazgatója volt.

Prédikációk

Luther Márton regénybe illő életrajzára hivatkozva Thomas Mann József és testvérei kötetének idézetével kezdte előadását Percze Sándor. Az evangélikus lelkész kiemelte: „Luther számára – akárcsak Ábrahám számára – nem volt mindegy, hogy kinek szolgál. Luther ugyanis rátalált a legfőbb tekintélyre, Istenre, és az Őelőtte való megállás mozgatta életét.” A Luther válogatott művei sorozat 6., Prédikációk című kötet bemutatóján Percze Sándor kitért arra, hogy a most bemutatott prédikációs kötet lehetőséget nyújt arra, hogy világosabban lássuk: ahogy Luther életét az Istenre találás élménye határozta meg, ugyanolyan szenvedéllyel vall a Szentíráshoz való viszonyulásról.

Az evangélikus lelkész hangsúlyozta, hogy a Bibliához lehet úgy is közeledni, mintha csak papír volna, lehet kiüresítetten idézni, de a legfőbb kincs az, ha személyes érintettséggel lapozza valaki. „Mit segít a Szentírás, ha Isten számomra nem Isten?” – tette fel a kérdést Luther szavait idézve Percze, aki hangsúlyozta, hogy Luther prédikációi rávilágítanak: „az embernek Isten színe előtt a Szentírás által önismeretre kell jutnia.” Így jutunk el az ó- és új ember megkülönböztetésének szükségszerű felfedezéséhez: „Mint egy vörös fonál, úgy vonul végig Luther prédikációs életútján az ó- és új ember kérdése.”

Egyességi irat

Az Egyességi irat olyan időben keletkezett, amikor el kellett dönteni, hogy a Lutherre való hivatkozás megkérdőjelezhetetlensége vagy a teológiai vita általi véleményformálás alapján alakuljon az evangélikus teológiai gondolkodás. „A kötet Luther halálától a 16. század végéig terjedő időszakáról ad részletes leírást, melyből megismerhetjük, hogy hogyan terjed és formálódik az evangélikus egyház ügye” – fogalmazott Béres Tamás. 
A most megjelent könyvvel kapcsolatban az egyetemi tanár hangsúlyozta: „Eddig csak egy rész volt magyarul elérhető, az alapján kellett megismerni és megismertetni az Egyességi iratot, most az első teljes magyar fordítást mutathatjuk be, mely jól olvasható, mai nyelvezeten fogalmazott fordítás.”

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének vezetője kiemelte, hogy a kötet nem csak példaértékű pontossággal megvalósított fordítás, hanem lábjegyzetei és a kötet második felét képező, Reuss András professor emeritus által írt egyháztörténeti és teológiatörténeti tanulmányok által olyan alapos mű, mely a jövő generációk teológiai gondolkodását is meghatározza. „Aki elolvassa a kötetet, annak nemcsak teológiai szókincse bővül, hanem a kedve is megjön ahhoz, hogy teológiai vitához kezdjen” – hangsúlyozta Béres Tamás, aki az Egyességi irat keletkezéstörténetére utalva kiemelte, hogy ma is szükségszerű, hogy legyen teológiai alkotóközösség, ami képes vitatkozni, véleményt formálni, teológiai gondolkodást meghatározni.

Luther rajzfilm

A tizenkét részes Luther Márton élete című animációs film negyedik részét tekintették meg a jelenlévők, mely a reformátor római útját mutatja be. A Richly Zsolt által készített rajzfilmről Békési Sándor tartott előadást.
„A rajzfilm populáris műfaj. Richly Zsolt sikeresen megküzdött azzal a nehézséggel, hogy a tartalmat populáris módon előadja” – hangsúlyozta méltatásában a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi docense.

Békési Sándor pozitívumként emelte ki, hogy ez a rajzfilm nemcsak a szimbólumok alkalmazásával, a kifinomult képi üzenetvilággal mutatja be Luther római útját, hanem egyúttal fiataloknak és idősebbeknek is kedvet ad ahhoz, hogy az egyháztörténetet és az evangéliumot mélyebben megismerjék. „Egy animációs film – műfaji korlátai miatt – nem alkalmas arra, hogy mély üzenetet továbbítson, viszont egy jó animációs film képes arra, hogy érdeklődést váltson ki. Richly Zsolt filmje ilyen! Utalni tud, érdeklődést kelt fel és ezáltal bogarat ültet a néző fülébe!” – hangsúlyozta az egyetemi docens. Az Úton az Úr felé című animációsfilm-epizód dramaturgiai történetvezetéséről Békési Sándor kiemelte, hogy a film bemutatja az egyház torz arcát, mintegy tükröt állítva a 16. századi egyházi visszaélések elé.