A „vetítővászon” előtt helyet foglaló alkotókat: Richly Zsolt rajzfilmrendezőt, grafikust és Lackfi János költőt dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke kérdezte, aki a kezdetektől, az ötlet megszületésétől szárnyai alá vette a projektet, annak finanszírozási hátterét intézte és a rajzfilmet készítő produkciós iroda is a püspöki hivatalnak otthont adó telken kapott helyet.

Egyházunk médiafelületein évek óta hírt adunk a Magyarországi Evangélikus Egyház legnagyobb projektjéről, és az országos egyházi találkozókon is mindig hírt hoznak az alkotók a munka állásáról. A filmhez oktatási anyag készítése is folyamatban van.

Fabiny püspök úgy vezette be a beszélgetést, hogy reményei szerint „két Kossuth-díj-várományossal beszélget”. Először az ötlet megszületésének történetéről kérdezte a püspök Richly Zsoltot. A Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező elmondta, hogy még 1995-ben kérték fel egy rajfilmsorozat elkészítésére, ami Magyarország szentjeit mutatta volna be. Nos, akkor nem lett belőle semmi, de az evangélikus művész már akkor arra gondolt, hogy milyen érdekes lenne Luther Márton és reformátortársai életét feldolgozni. A budavári evangélikus gyülekezet tagjaként szóba jött a téma közte és Fabiny Tamás között, aki felkarolta az ötletet. Az összeg 90 százaléka már biztosított, a finanszírozás további részéről pedig szintén gondoskodnak, a még szükséges forrásokat a kellő időben „a föld alól is” elő fogják teremteni - adott helyzetjelentést a püspök.

Lackfi János József Attila-díjas költő azzal keltett derültséget, hogy bevallotta: ő a „pápista a Credóban”. Mikor megkapta a felkérést, hogy írjon szöveget az epizódokhoz, azt gondolta, könnyű dolga lesz, hiszen író, költő, műfordító, ez a szakmája. Menet közben kiderült, mik a feladat specialitásai. Tíz rész készül, egyenként körülbelül 12-15 perces filmek. A legfontosabb a tömörítés, ami jót tesz a történetnek. Tulajdonképpen tíz drámát kellett írnia, csak rövideket - most az utolsó részen dolgozik.

Érdekes a munka és az élet párhuzamos haladása, osztotta meg saját életének alakulását a közönséggel Lackfi János. Hat éve dolgozik a munkán, ez a hat év egy kavargó időszak: megszületett hatodik gyermeke, felnőtt gyermekei megházasodtak, született két unokája, most pedig édesapja betegágyánál ül. Személyes történet lett számára Luther Márton élete.

A munkát tájékozódással kellett kezdenie, bölcsész végzettsége és a „felekezeti paravánok” volt az alap. Lackfi János tapasztalata szerint nem sokat tudnak egymásról a más-más felekezetűek, de „kikupálta magát időközben”. A szöveg fogalmazásánál törekedni kellett arra, hogy se túl archaikusak, se túl modernek ne legyenek a dialógusok, mégis visszaadják a kort és jellemezzék a személyiségeket, a temperamentumokat. Ehhez „ki kellett könnyíteni” az anyagot, hogy a mai nézők számára érhető legyen.

A másik izgalmas kérdés a képi megvalósítás. Itt először a célközönséget kellett tisztázniuk az alkotóknak. Richly Zsolt elmondta: egyetértés született arról, hogy a filmet nem gyerekeknek, hanem fiataloknak (általános iskola felső tagozatától az iskolásoknak) és felnőtteknek szánják. A fametszet és a képregények közötti vizuális stílust igyekszik megvalósítani, valódi dokumentumok felhasználásával.

Fabiny Tamás hangsúlyozta, s ebben mindenki egyetértett vele: Luther Márton élete megfilmesítésért kiáltott. Korábban már készült némafilm, játék- és tévéfilmek, legutóbb, 2005-ben Eric Till rendező dolgozta fel a reformátor életét. De drámai igényű rajzfilm még soha, sehol a világon nem készült. Mint a püspök elmondta, kicsit drukkoltak is, hogy a szándék megvalósulásáig „ne jusson másnak is eszébe” hasonló gondolat, és ne előzzék meg a magyar evangélikus kezdeményezést. Ma már elmondhatjuk, kevéssel a munka befejezése előtt, hogy sikerült a vágyat valóra váltani. A rajzfilmek iránt egyébként élénk nemzetközi érdeklődés már most van, és ez valószínűleg a bemutató idejére megsokszorozódik.

A beszélgetésnek ezen a pontján került sor az első epizód vetítésére (első rész: gyermekkor, élet az apai házban), amely – tekintettel a teremben szép számmal ülő, nem magyar vendégekre – német szinkronnal zajlott. Utólag az alkotók elmondták, hogy ez még nem a végleges szinkron, csak amolyan „munkaközi verzió” volt, és neves színészek fogják a német változathoz kölcsönözni a hangjukat.

A beszélgetés folytatódott a film után, ekkor Richly Zsoltot kérdezte felkészüléséről Fabiny püspök. Megtudtuk, hogy lelkiismeretes előtanulmányokat folytatott a művész: a sok olvasás és beszélgetés mellett egy egyhetes tanulmányútra is sor került, amelyen a rendező végigjárta Luther lába nyomát, azokat a főbb helyszíneket, ahol a reformátor megfordult, ahol életének döntő eseményei zajlottak. Az útra Románné Bolba Márta evangélikus lelkész és férje, Román Péter fotós is elkísérte.

Lackfi János a munka során előbújó két kísértésről is szót ejtett: az egyik, hogy minden legyen olyan, mint akkor, pontosan, hűen. De ez nagyon nehezítette volna a munkát. Gondoljunk bele, az akkori embert egészen más érdekelte, mint minket. Ma a 95 pontot sem lehetne így közzétenni… „Vajon kit érdekelne?” Igaz viszont az is, hogy ma az internet tölti be a wittenbergi vártemplom kapujának szerepét: ott van például olyan weboldal, amelyen petíciók százait teszik közzé és írják alá százezrek… A másik kísértés az lehet, hogy csak azt akarjuk meghallani a történetből, egy korból, ami számunkra érdekes. Ez is totális félreértés. Mert 500 évvel ezelőtt nagyon más korszak volt, akkor is, ha az a kor hozzánk vezet, mutatott rá a költő.

Az is fontos tudnivaló, hogy hitoktatók számára segédanyag is készül a rajzfilmsorozathoz: erről Mesterházy Balázs, a munkát koordináló lelkész adott tájékoztatást.

A délután még egy epizód vetítését tartogatta: a 4. rész ősbemutatójára került sor. Ez Luther Márton sorsfordító római útját mutatja be, a kísértések színes, hangos, felkavaró forgatagát, amely összezavar és újrafogalmazásra késztet.

Összegzésként a pódiumbeszélgetés résztvevői mindhárman egyetértettek abban, hogy a film tükröt tart mindannyiunk elé, és minden kor egyháza elé, amelybe bele kell néznünk! Tudunk-e mi, maiak – a saját kísértéseinkkel, egyházak, gyülekezetek, hívek, akik hitelesen szeretnénk követni Urunkat – bizonyságot tenni, egyben pedig tovább vinni a lutheri reformáció 500 éves örökségét.

Végezetül a hogyan tovább kérdésre felelve Richly Zsolt elmondta: eddig öt film készült el, gőzerővel folynak a munkálatok, és jövő márciusra elkészül a másik öt epizód is. Az időközben sajnos elhunyt Sinkó László szerepét, Luther Márton hangját Hegedűs D. Géza színművész vette át. 2016. október 31-én, a reformáció ünnepén pedig sor kerül az első öt rész ünnepélyes bemutatójára.