A Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők kiállítása a magyarországi reformáció történetének folyton változó, összetett viszonyaival ismertette meg látogatóját, aki egyedülálló, páratlan kincseket láthatott, és részletes magyarázó szövegek segítségével tájékozódhatott. A 400 tárgy között szerepelt a Károli-biblia első kiadásának egy példánya, a 16. században Wittenbergben tanult magyar diákok zászlaja, az erdélyi fejedelmek portréi, Huszár Gál énekeskönyve, amely a világon egyetlen példányban létezik, az Esterházy-gyűjtemény egyes darabjai, 17. századi politikai röplapok és a 18. századi torvaji orgona.

Ezek a tárgyak mind az eltelt fél évezred szellemi és tárgyi lenyomatai. Bemutatásuk összesen 100 kölcsönző intézmény és szervezet: magyarországi és határon túli múzeum (olyan rangos intézmények mint az amszterdami Rijksmuseum, a nagyszebeni Brukenthal Múzeum, vagy a Württembergische Landesbibliothek Stuttgart), gyűjtemény és egyházközség, valamint magyar, szlovák, román szakemberek példamutató összefogásával valósult meg.

A kiemelt évforduló alkalmából több felekezet egy-egy képviselője is vállalta, hogy saját egyházának, vagy éppen egyéni meglátásának szemszögén keresztül mutatja be az Ige-Idők kiállítást. Így az MNM alkalmi tárlatvezetői között üdvözölhette Fabiny Tamás evangélikus, illetve Beer Miklós katolikus püspököt, valamint itt járt Rácz Norbert unitárius lelkész is. A Közösségek Hete rendezvény keretében Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum igazgatója is tartott tárlatvezetést, bizonyítva, hogy a zsidó vallás is megtalálja a kapcsolódási pontjait a reformációval.
Mivel az évforduló minden tudományág számára aktuális, ezért a szakmai jellegű programok keretében szakértőkkel vizsgáltuk meg a reformációnak a Kárpát-medence nyelvi, etnikai, és kulturális viszonyaira, vagy éppen a nemzetfelfogásra gyakorolt hatásait. Más alkalommal a nyomtatásban rejlő, az internet forradalmához hasonlítható kommunikációs lehetőségeknek és az új tanok terjedésének összefüggéseit állítottuk középpontba, vagy éppen lelkésznőkkel beszélgetve jártuk végig a protestáns nőkép kialakulásának folyamatát.
Ismeretterjesztő programokkal is készült a múzeum: számos szubjektív tárlatvezetés, kifejezetten a kiállításhoz kidolgozott Re-Formációk című élő-interpretációs program, több tematikus filmhét, Luther Márton életéből készült zenés színdarab, a kiállításban helyet kapó torvaji orgonát megszólaltató koncert, valamint négy részes, a gasztronómia és a teológia összefonódását bemutató, sör- és borkóstolóval egybekötött GasztroTeológia előadássorozat, a Jaffa Kiadóval közösen megvalósított centenáriumi Szabó Magda-est, a protestáns nagyasszonyok regényes életútját felvázoló beszélgetés és zenés finisszázs várta a látogatókat. Csupán néhány név a meghívott vendégelőadók közül: Ugron Zsolna, Várkonyi Gábor, ifj. Bibó István, Tari Annamária, Térey János, ifj. Bertényi Iván, Prőhle Gergely és Finta Gergely.

Az idei év múzeumi nagyrendezvényei során is elsődleges szerepet kapott a reformáció indulásának 500. jubileuma: a Közösségek Hete, a 22. Múzeumok Majálisa, a Múzeumok Éjszakája, a Kulturális Örökség Napjai, az Ars Sacra Fesztivál és a Múzeumok Őszi Fesztiválja programjainak összeállításakor.

A kiállítás kurátorai voltak: dr. Kiss Erika (Magyar Nemzeti Múzeum), dr. Gáborjáni Szabó Botond (Debreceni Református Kollégium Múzeuma), dr. Fogarasi Zsuzsa (Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma, Kecskemét), dr. Harmati Béla László (Evangélikus Országos Múzeum), dr. Kertész Botond (Evangélikus Országos Múzeum), Zászkaliczky Zsuzsa (Evangélikus Országos Gyűjtemények), Zászkaliczky Márton (MTA BTK Irodalomtudományi Intézete), Dr. Heltai János (Országos Széchényi Könyvtár)
Látvány: Somlai Tibor

A tárlathoz kapcsolódott a Huszadik századi protestáns életutak című kamara kiállítás Hosszú Gyula szervezésében.

A kiállítás támogatója volt: a Reformáció 500 Emlékbizottság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Országos Széchényi Könyvtár.;