A Graham családot tragédia éri: hosszú betegség után meghal a nagymama. A temetés napján kapcsolódunk be a történetbe, és bizony hamar kiderül, hogy a nagyi igazi hárpia volt, és nem igazán gyászolja senki Grahamék kislányán, Charlie-n kívül. A szertartás után az anya, Annie (Toni Collette) átnézi a hagyatékban lévő holmikat, és olyan dolgokra bukkan az anyjával kapcsolatban, amelyekre kicsit sem számított.

Eközben a családdal egyre több megmagyarázhatatlan esemény történik: Charlie egyre furcsábban viselkedik, a fiútestvére, Peter különös hallucinációkat él át, a családfő (Gabriel Byrne) pedig megtudja, hogy a nagymama sírját meggyalázták. Ekkor beüt a katasztrófa, az események apokaliptikus fordulatot vesznek. Annie-nek minden követ meg kell mozgatnia azért, hogy az anyja sötét öröksége ne szakítsa szét a családját.

Ari Aster rendezőnek ez az első filmje, de már most látszik, hogy a kisujjában van a szakma. Mesteri érzékkel játszadozik a nézők elvárásaival: amikor már azt hinnénk, hogy tudjuk, mi fog következni, Aster egyszerűen kirántja alólunk a szőnyeget. Ezzel teremt az Örökség tökéletes táptalajt a pszichológiai horrornak. A film elején még csak halvány sejtésünk van, hogy valami nem stimmel a Graham család körül, és miközben egyre sokasodnak a gyanús jelek, úgy furakszik be lassanként a bőrünk alá a borzongás. Aztán elszabadulnak az események, és a közönség teljesen átérzi a szereplők kétségbeesését, ahogy próbálnak kiutat találni a káoszból.

A gyász is központi témája a filmnek. Egy közeli hozzátartozó elvesztése óriási trauma, és ha az ezzel járó érzések nincsenek megfelelően feldolgozva, akkor az szétszakíthat egy családot. Miközben a szereplők az emocionális mélypontjukon vannak, az az érzésük támad, hogy elhunyt szeretteik tovább kísértik őket, jelképezve a fel nem oldott gyász terhét.

Mindehhez rengeteget hozzátesz a színészek játéka: Toni Collette talán élete legjobb alakítását nyújtja, Gabriel Byrne nagyon jól játssza a családot összetartani próbáló apát, és a gyerekszínészek is kiválóak. A hanghatásokat és az aláfestő zenéket sem érheti panasz, nagyban hozzájárulnak a hátborzongató atmoszféra megteremtéséhez. Egyedül a vizuális effektusok tűnnek néha kissé fapadosnak, csak itt látszik meg, hogy nem egy nagy hollywoodi stúdióban készült a film.

Az Örökség vitán felül az utóbbi évek egyik legjobb horrorfilmje. Mesterien felépített, okosan megírt és tényleg ijesztő darab, melynek hatása alól sokáig nem tud szabadulni a néző – már aki nyitott erre a műfajra.

Örökség
Színes amerikai horrorfilm, 126 perc, 2018.
Főszerepben: Toni Collette, Gabriel Byrne, Alex Wolff, Milly Shapiro. Rendezte: Ari Aster

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 29–30. számában jelent meg 2018. július 29-én.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.