A Colloquium Discipulorum elnevezésű ökumenikus konferenciának idén különleges aktualitást ad a Szent Márton-év, az irgalmasság szentéve, illetve a reformáció 2017-es emlékéve. Éppen ezért a konferencia szervezői két helyszínre, Pannonhalmára és Bakonybélre várják az érdeklődőket.

Halmos Ábel OSB, a bakonybéli bencés közösség perjele a Magyar Kurírnak a konferencia múltjával kapcsolatban elmondta, hogy először akkor merült fel az ökumené gyakorlatba ültetésének kérdése, amikor egy református testvérük kérte felvételét a rendbe. Akkor zárt körű megbeszélést tartottak, amelyen részt vettek Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet (Magyarországon önálló bejegyzéssel bíró egyház, mely egyházjogilag a Romániai Református Egyház Királyhágómelléki Egyházkerületéhez tartozik – a szerk.) lelkésze, a bakonybéli bencés szerzetesek, valamint a Szent Lukács Dékánia két tagja, akik külföldi példák alapján próbálták meghatározni azt, hogy egy református testvér miként kapcsolódhat a bencés közösséghez. E zárt körű ökumenikus tárgyalások eredményeként jött létre az azóta hagyománnyá vált bakonybéli konferenciasorozat, amelyet idén hetedszer rendeznek meg.

A Péter apostol első leveléből vett mottó kapcsán a bakonybéli perjel elmondta, hogy a konferencia alcíméhez igazodva (Keresztség és megszentelődés a Krisztus-követésben) a szentség elsősorban a keresztségikegyelem és elköteleződés kibontakoztatását jelenti a keresztény életben. A szentség, amiként Halmos Ábel OSB fogalmazott, nem erkölcsi teljesítményként értendő, és nem is különleges erények csillogtatásaként kell értenünk, hanem az mindenekelőtt a Krisztushoz való tartozást jelenti. Azt a radikális Krisztus-követést, amelynek lényege a Megváltó halálában és feltámadásában való részesülés. A szentség ismérve tehát a Krisztus-követés. Ahogyan a bencés elöljáró rámutatott, a nagy szentek is tudatában voltak saját bűnösségüknek, annak, hogy megtérésre és Isten irgalmára szorulnak. Halmos Ábel kiemelte, hogy ezt a témát Béres Tamásnak, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanárának a konferencia szombati napján elhangzó, Hogyan legyünk tökéletesek? című előadása fogja elmélyíteni.

A konferencia a szervezők szándéka szerint a Szent Márton-emlékévet és a reformáció évét kapcsolja össze. Halmos Ábel kérdésünkre elmondta, hogy akülönböző keresztény felekezetek közötti közös nevezőt éppen a Krisztus-követés radikalitása teremtheti meg, hiszen mind Szent Márton, mind Luther Márton életének vezérmotívuma volt a Krisztus követésére irányuló erős elszántság és elhatározás. 

A konferencia szervezői különböző műhelyek keretében is lehetőséget szeretnének teremteni a résztvevőknek arra, hogy Szent Márton megtérésének történetét megismerhessék (Földi Pál, Verba Andrea: „Mi jót tegyek…?” – az evangélium vonzásában. A keresztséghez vezető út Szent Márton életének tükrében – bibliodramatikus műhely), illetve Lutherhez kapcsolódóan a keresztség kísértésben is megtartó erejéről szerzett tapasztalatokat megoszthassák egymással (Dorota Pawerová, Dávid Adél: „Ki visz minket kísértésbe?” – pszichodramatikus műhely). Így a konferencia eredeti elnevezésében szereplő párbeszéd, illetve beszélgetés (colloquium) szó is arra utal – hívta fel a figyelmet Halmos Ábel –, hogy a résztvevők és előadók saját hittapasztalataik alapján értsék meg a Krisztushoz tartozás mélységi dimenzióit. Nem az a cél – fejtette ki a bakonybéli perjel –, hogy teológiai terminusokat békítsenek ki egymással, hanem hogy közösen rátaláljanak arra az egységre, amelynek alapja Krisztus, és amely erősebb a teológiai különbségeknél.

A konferenciára október 12-ig lehet regisztrálni a Szent Márton-év honlapján.

* * *

A konferencia programja:

Pannonhalma, október 14., péntek

10.00 kezdő imádság a bazilikában

10.30 a főapát köszöntője – díszterem

10.35–11.35 előadás – Andrea Grillo

11.45–12.45 előadás – Szűcs Ferenc: A keresztség és a megszentelődés rendszeres teológiai aspektusai

13.00 Napközi imaóra a bazilikában

13.15 Ebéd a diákebédlőben

15.00–15.30 Gérecz Imre OSB korreferátuma a délelőtti előadásokhoz

15.45–17.45 Műhelyek
– Dejcsics Konrád: Beavatás és szent tér – interaktív vezetés a bazilikában
– Rochlitz Kyra: Labirintus, mint a megszentelődés útja (betelt)
– Négy beszélgető csoport

18.00 Ökumenikus vesperás igehirdetéssel

18.45 Vacsora a Viator étteremben

20.00 Koncert a bazilikában
Ausculta együttes és a Szent Efrém Kórus előadása

21.15 Autóbusz indul a szállóvendégekkel Bakonybélbe

Bakonybél, október 15., szombat

10.00 Ima a bakonybéli templomban

10.15 Előadások a faluházban (4 × 30 perc)
– Béres Tamás (Evangélikus Hittudományi Egyetem): Hogyan legyünk tökéletesek?
– Tóth Judit (Debreceni Tudományegyetem): Szentség és tökéletesség a patrisztikus korban
– Fadi Imad (Szent Anzelm Egyetem): Szentség és tökéletesség a korai szír szerzetességben
– Steinbach József püspök (Dunántúli Református Egyházkerület):Keresztség és megszentelődés az igehirdetésben

13.00 Ebéd a faluházban

14.15–16.45 Műhelyek a monostorban és a faluházban

1) Fehérváry Jákó OSB: Eredendő szentség – üzenet belülről

A keresztény beavatás ünneplésekor lemondunk a közvetlenségről. A Megtestesülést komolyan véve az esetleges közvetítőt fogadjuk el azon közegnek, amely mégis eltéphetetlen kapcsolatba hoz bennünket a Szenttel. Műhelymunkánk során a keresztelés szertartásának őskeresztény alapszimbólumain és szövegein keresztül, dramatikus munkával és beszélgetéssel közelítünk a keresztség megszentelő titkához.

2) Boncz Zoltán baptista lelkész: Felnőttkeresztség a baptistáknál

Mit jelent a keresztség, és mivel jár az, ha felnőttként vállaljuk ezt? Számít a víz mennyisége? A keresztség üdvösség kérdése? A víz szentel meg minket? Mit vallunk meg a keresztséggel, és kik előtt? Miben változik az életünk a keresztség által?

Ezek olyan kérdések, melyeket fontos magunknak is tisztázni, hogy ne csak gondoljuk, hanem tudjuk és értsük is, miben hiszünk, mit miért cselekszünk. Krisztus példáját követjük, hogy krisztusivá váljunk.

3) Tamás Balázs és Tamásné Kollár Magdolna: A megszentelődés útja: keresztény házasság

Két ember megismeri, megszereti egymást, majd Isten áldásával közös lesz az életük…

A valóság ennél sokkal dinamikusabb. Változunk. Kapuk becsukódnak, mások kinyílnak bennünk. Hol a belső vágyaink húznak különböző irányba, hol a körülmények mozdítanak el egymás mellől. Van, aki gyorsabb, van, aki lassabb. Vannak egyéni útjaink…

Nemcsak azt szeretném, hogy tartsunk ki, mindezek közepette is.  –  Hanem azt is, hogy újból és újból induljunk el, fedezzük föl magunkat és egymást. Bátran keressük, hogyan lehet a változás lendületével és örömével magunkat és egymást Isten felé tárni.

Mi segíti és mi nehezíti, hogy „megszentelődjünk” a házasságban?  Beszélgessünk, osszuk meg egymással tapasztalatainkat!

4) A megszentelődés útja: monasztikus közösség – bemutatkoznak a kismarosi ciszterci nővérek

Miért hívják a ciszterci szerzetesek a megszentelődés útját „a visszatérés útjának”? Cistercium „Szeretetokmánya” szerint az egy úton járás egység vagy „egy-formaság”? Milyen eszközök segítik a monasztikus szerzeteseket ezen az úton? Hogyan járják ezt az utat a kismarosi ciszterci nővérek? Milyen üzenete lehet erről az útról a „mihaszna szerzeteseknek” a mai társadalom számára?

5) Földi Pál, Verba Andrea: „Mi jót tegyek…?” – az evangélium vonzásában. A keresztséghez vezető út Szent Márton életének tükrében – bibliodramatikus műhely

Hitünk megélése nemcsak belső tapasztalat, hanem tettekre, cselekedetekre sarkall. A Krisztus-követés vágya átformálja életünket, kimozdít megszokott kereteinkből, állandó megújulására hív. Szent Mártont, akárcsak az evangéliumi történetek szereplőit megérinti a Krisztussal való találkozás. Az evangélium vonzásában Isten szolgálatára vágyódik, és tevékeny szeretettel gondoskodik felebarátairól.

A bibliodráma a kiválasztott történeten keresztül játékos formában ad lehetőséget a hitből születő, mai életünket hasonlóképp átformáló testi-lelki aktivitás megtapasztalására.

Szeretettel várjuk azok jelentkezését műhelyünkbe, akik szeretnék nemcsak megismerni, hanem átélni is azokat az eseményeket, amelyek a korábbi korok embere számára sorsfordítóak voltak.

6) Dorota Pawerová, Dávid Adél: „Ki visz minket kísértésbe?” –pszichodramatikus műhely (betelt)

A kísértésektől nem óv meg az intenzív imaélet, a napi bibliaolvasás, sem az erkölcsi szabályok követése – de vajon az-e a cél, hogy mindig elkerüljük a kísértéseket? Luther tapasztalata, hogy épp ezeken keresztül is közeledhetünk Istenhez. A keresztségnek ebben nem kis szerepet tulajdonított: „olyan nagy a keresztség érvénye, ereje és hatalma, hogy minden kísértést megszüntet és elhárít”. Képesek vagyunk-e megélni és értelmezni a keresztség valódi hatalmát ma is?

17.00 Ökumenikus vesperás a bakonybéli templomban (igehirdetéssel)

18.00 Autóbusz indul a vendégekkel Pannonhalmára, Győrbe