Nem engedjük át az irányítást a náciknak

„Ha egy ilyen dolgot, mint Dietrich Bonhoeffer élete nem tudunk operaként ábrázolni, ha nem tudun kerről énekelni, mert olyan szörnyű, ami történt, akkor bizonyos fokig átadjuk újra és újra a náciknak az irányítást. És akkor máig lennének még olyan területek, amelyek tőlünk távol esnének annak ellenére, hogy az élethez hozzátartoznak” - mondta a Kirchentag elnöke.

Hasonlóképp nyilatkozott Stefan Pfeiffer komponista is. „Anácik mindennel és mindenkivel visszaéltek, még a zenével is.” Nagyon inspirálta őt az, hogy Bonhoeffer életét példaként mutassa be. Pfeiffer szinte minden zenei elemet ötvözött művében, hiszen a zsoltárhangoktól, a gregoriánra emlékeztető korálokig és az egész klasszikus késő romantikus tradícióig mindenféle elemet felvonultatott. Még gyerekdalok és felvonulási zene is előfordult benne. De vannak klasszikus áriák és nagy kórusjelenetek is.

Germa, Herman és Drako

A történet középpontjában a tertvérpár, Germa és Heman áll. Germa egy tanyát örököl, amely a szárazság miatt szenved, így termés sem várható. Herman tanár. Egy távoli rokonuk, Drako azonban úgy tűnik, hogy megtalálta a megoldást a problémára és szeretne egy gátat felépíteni. A projekt fellelkesíti az embereket és Germa is érdeklődni kezd Drako iránt. Herma és Meta, a szakácsnő azonban rosszat sejtenek.

Germa végül férjhez megy Drakohoz és a tanyán más szelek kezdenek fújni. Herman elhagyja a tanyát. Egy évvel később a tanya új fényben ragyog. A hangulat félelmetkeltő. Bizalmatlanság és árulás uralkodik. Herman váratlanul hazatér és rájön arra, mit is kell tennie. Drakora lő, de a golyók nem ölik meg a férfit. A szomszédok, akiket a gát elzárt teljesen az ivóvíztől, felkelnek és felrobbantják a falakat. Az áradásban minden tönkre megy, de Germa túléli a katasztrófát.

A háború és béke archaikus dinamikája