Anek egy dologban azonban különbözik a többiektől: van egy hároméves lánya, Kwichiang. Anek az egyetlen olyan tizenéves anya, akinek sikerült újra bekerülnie az oktatási rendszerbe, letenni az általános iskolai vizsgákat és még a középiskolába is bejutni. Hogy ezt elérhette, abban része volt a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) támogatásának és tanulmányi segítségének is.

Anek kevés dologra emlékszik a Kakuma előtti életéből. Még 2002-ben, hároméves korában menekült el testvéreivel az akkori Szudánban dúló háború elől. Szüleiről semmit sem tud. Nővére nevelte fel, aki 2014-ben – abban az évben, mikor Anek megtudta, hogy terhes – visszatért Dél-Szudánba.

További erőszaknak kitéve

Továbbra is gyakran előfordul, hogy tizenéves lányok esnek teherbe annak ellenére, hogy az LVSZ komoly kampányt folytat a gyermekházasságok megelőzése érdekében, és csökkenteni igyekszik a problémát előidéző többi tényezőt is. A világszövetség aktívan támogatja a fiatalkorú anyákat és gyermekeiket is.

A kakumai táborban sok olyan gyermekkorú anya él, akiket a családjuk is elutasít, így ők könnyen válhatnak további szexuális vagy nők elleni erőszak áldozataivá. Hosszú távon az erőszak depressziót szül, kényszerházasságokhoz és társadalmi kirekesztettséghez vezet. A tizenévesen teherbe esett lányok gyakran már eleve olyan környezetben élnek, ahol a szegénység és az alkoholizmus mindennapos probléma.

Anek nem beszél sokat a történtekről. Törzsének egyik huszonöt éves férfitagja erőszakolta meg, és amikor a terhesség kiderült, elmenekült a táborból, mielőtt a közösség tagjai elfoghatták volna. Bár az eset gyermek elleni bűnténynek minősült, az általános elvárás mégis az volt, hogy Anek menjen férjhez. Mivel a lány ennek a szokásnak nem volt hajlandó eleget tenni, rendkívül nehéz helyzetbe került. Sem a közösség többi nőtagja nem támogatta, sem a kortársaival nem tudott szabadon érintkezni. Végül kimaradt az iskolából, és miután kislánya megszületett, elveszett minden reménye arra, hogy befejezhesse a tanulmányait.

Támogatás és bátorítás

Aneket az LVSZ egyik munkatársa fedezte fel egy táborbeli látogatás során, így került be a tanulmányi programba. Az LVSZ mentori támogatást nyújtott, majd helyet biztosított számára egy fiatalkorú anyáknak létrehozott támogató csoportban, ahol csoportterápia is folyt. A támogatás lényege, hogy nem mondják meg a lányoknak, mit csináljanak, hanem bátorítják őket arra, hogy maguk jöjjenek rá, mi jó nekik, és ők hozzák meg a maguk és gyermekük számára kedvező döntéseket. Ennek a támogatásnak a segítségével döntött Anek végül úgy, hogy 2015-ben újrakezdi az iskolát.

Nagy kihívás volt egyszerre tanulni és a gyermekről is gondoskodni. 2016-ban azonban Aneknek sikerült letennie a kenyai általános iskolai záróvizsgát, amelyen kiválóan teljesített: 500 pontból 342-t ért el. A tábor négyezer viszgázója közül a 65. helyen végzett, és egyelőre ő az egyetlen olyan tizenéves anya, akinek sikerült befejeznie az általános iskolát. Következő lépésként a kakumai Morneau Shepell Lánygimnáziumba felvételizik.

„Neked is sikerülhet”

Anek elismeri: rengeteg elszántságra van szükség ahhoz, hogy valaki véghez vigye azt, amit ő. „Azt gondolom, hogy a tanulmányokhoz való hozzáállás nagyon fontos tényező a siker szempontjából. Nekem azért sikerülhetett, mert a nehézségek ellenére pozitívan álltam hozzá, és keményen dolgoztam. Neked is sikerülhet” – mondja.

Nagyon hálás mindazért a támogatásért, amelyben része volt. Most már fényesebben látja a jövőjét és a lányáét is. „Ami történt, nem a világ vége. Újra lehet kezdeni az iskolát és be is lehet fejezni. Istennek terve van mindannyiunkkal.” Abban reménykedik, hogy egy ösztöndíj segítségével bejuthat majd az eldoreti Loreto Matunda Gimnáziumba, ahol beteljesülhet a vágya, hogy ügyvéd legyen. Ügyvédként a lányok és asszonyok védelmének szentelné az életét.