Az MTA TK Jogtudományi Intézete kerekasztal-beszélgetést szervezett a lombikbébi kezelés menete (in vitro fertilizáció) különböző aspektusairól „Emberi reprodukciós eljárások, jog és moralitás: változó társadalmi konszenzus?” címmel. Az ötletgazda, Varju Márton, az MTA TK JTI tudományos főmunkatársa Buzás Pétert (ELTE), Orosz Gábor Viktort (Evangélikus Hittudományi Egyetem), Sándor Juditot (CEU) és Szebik Imrét (SOTE) ültette egy asztalhoz, hogy az ismét fellángolt társadalmi párbeszéd kérdéseiről beszélgessenek.

A dispután a felek érintették a hazai új törvényi szabályozás kérdését, melyről megállapították, hogy az mind az Európai Unió rendelkezéseinek, mind Magyarország Alaptörvényének megfelelő. Buzás Péter elmondta, hogy az Európai Unió szabályozása nagy hatáskört enged a tagállamoknak, így államonként nagyon színes a törvényi szabályozás, az „EU-s központi szabályozás lényegében minimum szabályozást jelent”.

A társadalmi vitát kiváltó, Veres András katolikus püspök által megfogalmazott véleményre reagálva Szebik Imre kifejtette, hogy „a katolikus egyház teljesen immorálisnak tartja az új rendelkezést, amihez joga van.” A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos munkatársa elmondta, hogy a római katolikus álláspont a házasság szentsége felől közelít a kérdéshez, azaz minden olyan eljárás, ami ennek ellentmond, azzal a katolikus tanítói hivatal nem ért egyet. „Sosem volt konszenzus a mesterséges megtermékenyítés tekintetében, hiszen a katolikus egyház az eljárást a kezdetektől elutasítja” – fogalmazott Szebik Imre, aki kitért arra is, hogy a technika szempontjából sem övezi az eljárásokat teljes egyetértés.

Orosz Gábor Viktor a Donum Vitae (Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról szóló, a római katolikus Hittani Kongregáció által kiadott dokumentum) jelentésére hivatkozva kiemelte, hogy amint az irat címe (élet ajándéka) is jelzi, az alapvető kérdés az élet meghatározásánál van. „Sokan az életet nem ajándékként fogadják, ami számos kérdést tesz fel” – fogalmazott a lelkész, aki kitért arra is, hogy „van egy többet hangoztatott érv, miszerint azért szorulnak a preembriók (előembrió, előébrény – a szerk.) személyi jellegű védelemre, mert potenciálisan emberré válhatnak”. Orosz Gábor Viktor a beszélgetésen kitért a Magyarországi Evangélikus Egyház állásfoglalására is, elmondva, hogy az evangélikus teológia az „»eredményből« indul ki, azaz abból, hogy élet lesz, míg a katolikus a humánembrió jogállását emeli ki”.

Sándor Judit az emberi joggal és az Európai Emberi Jogi Konvencióval kapcsolatban elmondta, hogy azok elsősorban a magánéletet és a családi életet védik. A reprodukciós eljárásokra vonatkozó jogi szabályozások változásával kapcsolatban a Közép-Európai Egyetem professzora kifejtette, hogy az 1997-es kezdeti törvényi szabályozás máig tartó átalakulásában jól kimutatható, hogy az az család fogalmának változásával párhuzamosan változik. Régen az örökbefogadás számított tabunak, és ebből adódóan megkülönböztetés történt, míg az IVF (lombik bébi) eljárás Magyarországon még viszonylag új. A mesterségesen születő élettel kapcsolatban a jogász, bioetikus kifejtette, hogy fontos leszögezni: „az ilyen eljárással születő gyermekeket és családjaikat ugyanúgy megilleti a védelem, mint a természetes úton születő gyermekeket”.

A beszélgetés második felében a jelenlévők kérdezhették a meghívottakat. A kérdések többek között az abortusz kérdését is érintették. Ezzel kapcsolatban Szebik Imre a megelőzésre, védekezés fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy népegészségügyi szempontból ez lenne a járható út. Orosz Gábor Viktor az emberi élet védelme mellett szólt, az egészséges embriókon elvégzett abortusz ellen érvelve elmondta, hogy „ez egy gyilkos társadalom, hiszen egészséges embereket gyilkol meg ahelyett, hogy befogadná őket. (…) Meg kellene teremteni egy olyan szociális hálót, ami védi azokat az embereket, akikről lemondanak a szülők”.

Sándor Judit a jogalkotás egy izgalmas pontját emelte be a beszélgetésbe, azt a döntést, ami megalkotta a trimeszterek jogi szabályozását: „A bíróság igyekezett áttekinteni azokat a vallási tanokat, amelyek az emberi életre, a nemzésre vonatkoznak és úgy döntöttek, hogy nem konzisztens, ezért választottak egy, a közegészségügy szerinti érvet és felosztották a terhességet trimeszterekre, amihez különböző döntéshozatali képességeket delegáltak a családnak és az államnak”. Ez az amerikai bíróság által, a valláserkölcsből kiinduló döntés lett később a világon elterjedt szabályozás alapja.

Az MTA TK Jogtudományi Intézete által szervezett kerekasztal-beszélgetés valóban izgalmasan és sokrétűen mutatott rá arra, hogy a társadalmi párbeszéd mennyire fontos, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elhamarkodott ítélkezés helyett az tekinthető építő párbeszédnek, amely végig tapintattal van mások jogaira.