Míg a méltóság fogalma gyakran egyének vagy csoportok sajátos rangjára, hierarchikus alá- és fölérendeltségére mutat, addig az emberi méltóság kifejezés éppen egyenlőségükre utal. Az emberi méltóság tisztelete kivétel nélkül minden embert megillet és független teljesítőképességétől, vagy annak hiányától. Az európai filozófiai, politikai és teológiai diskurzusba központi szerepet tölt be, egyebek mellett azért is, mert számos ország alkotmányának posztulátuma, amely a római antik gondolkodástól kezdve jórészt a zsidó-keresztény istenképiség, a reneszánsz idején az emberi teremtőképesség, Immanuel Kantnál az emberi morális természete, majd később egyre inkább az emberi értelem alapján kulcsszerepet tölt be. Colste Göran meghatározása szerint az emberi méltóság az erkölcsi véleményalkotásnak egyszerre orientációs háttere és eszköze. Betöltheti-e említett feladatát, ha a fogalom nem bír egységes jelentéstartalommal?
2020 ápr 20 - 07:30