Városi legendák a karácsonyi történetben

Városi legendák a karácsonyi történetben

Share this content.

Forrás: kotoszo.blog.hu, szöveg: Kovács Barbara
Gyerekkorában mindenki megtanulja, hogy Jézus egy „rongyos istállócskában” született, ahol jászolba fektették, miközben a marhák és szamarak lehelték őt, hogy ne fázzon. A napkeleti három királyok, Gáspár, Menyhért és Boldizsár aranyat, tömjént és mirhát hoztak neki, és leborultak előtte. Azonban azt kevesebben tudják, hogy a karácsonyi történetnek csak egy része szerepel valóban a Bibliában, másik része csak legenda, a népi hagyomány része.

Nem volt számukra hely...

Augustus császár kiadta a parancsot, hogy írják össze a népességet, ezért térjen vissza mindenki a maga városába. József is útra kelt hát Betlehem felé feleségével, Máriával, aki minden órás kismama volt. Az út Názáretből Betlehembe három-négy nap volt, és mire odaértek, Máriánál megindult a szülés. József rohant szállásról szállásra, de mindenhol elküldték őt, mert már nem volt szabad hely számukra. Végül egy istállóban kaptak csak helyet, ahol állatokat tartottak, itt szülte meg Mária Jézust – ez a hivatalos, jól ismert verzió Jézus születésének történetéről. Azonban történetileg megvizsgálva az elbeszélés két ponton is hibádzik: az elképzelés, hogy csak egy istállóban volt számukra hely, másrészről pedig, hogy akkoriban nehéz lett volna szobát találni.

Józsefet úgy mutatja be a bibliai történet, mint Dávid leszármazottját, Betlehemet pedig, mint Dávid városát. Szinte elképzelhetetlen, hogy Dávid egyik leszármazottja ne kapjon szállást Dávid városában. Emellett Máriának voltak rokonai azon a vidéken, Lukács 1,39–40 alapján tudjuk, hogy Erzsébet és Zakariás is azon a környéken laktak. Bár ha Máriánál épp beindult a szülés, akkor nyilvánvalóan azonnal helyet kellett találniuk, nem volt idejük a környéken körülnézni. Ugyanakkor a zsidó kultúrában a vendégszeretetnek akkora jelentőséget tulajdonítottak, hogy lehetetlennek tűnik, hogy Betlehem városában mindenki visszautasítson egy terhes zsidó nőt és Dávidtól származó férjét. Az ilyen fogadóst biztosan kiközösítették volna a társadalomból. A másik gyanús körülmény az istálló. Istállóról ugyanis nem esik szó az evangéliumban. Ennyit tudunk mindössze:„Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.” (Lk 2,7) A jászolból pedig egyből mindenki egy istállóra asszociál. A megoldás azonban az első századi izraeli lakóházak felépítésében keresendő. Ezek a házak egy szobából álltak, mely a nappali szobának felelt meg, itt tartózkodott a család. Ugyanabban a légtérben, egy pár lépcsővel lejjebb süllyesztett kisebb helyiségben pedig az állatokat tartották. A nagyobb állatok (marha, szamár) fel tudtak jönni a felsőbb részre, az ő etetőjük a nagyobb szobában volt, pontosan ott, ahol az emberek is éltek. Nem voltak külön szobák, egyetlen helyiségben főztek, ettek, aludtak. Istállója csak vagyonosabb családoknak volt, nekik azonban egy külön kis házban. A görög szó, melyet itt a szálláson lévő helyre használ az író, két másik evangéliumi helyen a vendégszobára utal. Ebből arra következtethetünk, hogy Mária és József számára nem volt a szálláson egy külön bejárattal rendelkező vendégszoba, mert a családnak nem volt ilyen. Ezért a közös helyiségben, ahol a szállásadók is laktak az állataikkal együtt, ott kellett, hogy megszülje Mária Jézust. Ez azonban egyáltalán nem volt szokatlan, mert más zsidó nők is így hozták világra gyermekeiket.

Tovább a KötőSzó blogra.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!