A szegedi Gál Ferenc Főiskolán megrendezésre kerülő konferencia védnökei dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Kiss-Rigó László püspök, dr. Joachim Gnilka professzor és dr. Szuromi Szabolcs rektor (PPKE) lesznek.

A katolikusok által meghirdetett Hit évében megrendezendő biblikus konferencia gazdasági témát választott, amikor többek között a szegények és gazdagok helyzetét vizsgálja a bibliai szövegekben és az ókeresztény irodalomban. Kevesek előtt ismert, hogy az ókori gazdaságok úgynevezett beágyazott gazdaságok voltak, amelyek a polgáraik szükségletei kielégítését, és nem a profit termelését tartották fő céljuknak. Az ószövetségi szövetségi törvény is ezt védte isteni parancsokkal, és az ettől eltérő célú adórendszer és kereskedés ellen lépnek fel a próféták. Az újszövetségben Jézus követői és az ókeresztény egyház az első kapitalista gazdaság, a római birodalom profithajhász gyakorlata által termelt gazdasági hajótörötteket, a város szegényeit karolta fel, és a segélyezést szent Pál a zsidók és pogány közösségek között is megteremtette. A városi szegények között a profitszerzés és kalmárkodás ellen szervezkedő keresztények nagy tiszteletet vívtak ki, és a keresztény közösségek hálózata a parókia gazdasági menedék is lett a nagyvárosok szegényei számára. A hit tehát nem csak közös gondolkodást, hanem egy élhetőbb és emberségesebb gazdasági közösség létrehozásán munkálkodott. 

A konferencia a magyarországi teológiai seregszemlék között egyedülálló, hiszen negyed évszázada minden évben megrendezésre kerül. A konferencia idén ismét szolgálja a vallásközi párbeszédet is, hiszen zsidó és muszlim kutatók is gazdagítják előadásaikkal a konferenciát. Vendégek lesznek: Eldin Asceric, a Szerb Iszlám Konferencia elnöke és Abdul-Fattah Munif PhD koránkutató,  Markovics Zsolt szegedi főrabbi, Ioan Chirila, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Ortodox Teológiai karának dékánja.

Az elmúlt 24 évben a konferenciának 3448 látogatója volt, 322 előadás hangzott el és 141 külföldi professzort fogadtak előadóként, 18 kötetet adtak ki a konferencia anyagából.

A rendszeres vendégek, előadók között olyan katolikus, református és evangélikus tudósok szerepelnek a Kárpát-medencéből, Európa más országaiból és távoli kontinensekről, mint dr. Joachim Gnilka a Pápai Biblikus Bizottság tagja, az újszövetségkutatás egyik kortárs kutatója, dr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, dr. Karl-Wilhelm Niebuhr a jénai Friedrich Schiller Egyetem teológiai tanszékéről, az újszövetségkutatók jelentős nemzetközi szervezetének, a SNTS-nek, Kelet-Európai Elnöke, dr. Hausmann Jutta, a Budapesti Evangélikus Egyetem tanszékvezetője, idén Gnilka-díjra jelölt és dr. Peres Imre, a debreceni Károli Gáspár Egyetem tanszékvezetője, szintén Gnilka-díjra jelölt.

A külföldi szakemberek üdvözleteit Benyik György professzor, a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola tanszékvezetője, a konferencia igazgatója és főszervezője tette közzé:

„Első összejövetele óta a konferencia a közép-európai térség tudósainak találkozóhelyévé vált, ezzel támogatva a Biblia ismeretét és kutatását. Jelentős szerepet tölt be a kelet-közép-európai és a nyugat-európai tudósok integrálásban. Az elmúlt években közel százötven külföldi tudós vett részt. Nekem egyszer adatott meg e kitüntetés, és azóta is szívesen emlékezem a szervezők vendégszeretetére és a részvevők közötti intenzív dialógusra” – írta Cilliers Breytenbach, a berlini Humboldt- és a dél-afrikai stellenboschi egyetem professzora, a Colloquium Biblicum Louvaniense 2013 elnöke.

Rudolph Hoppe bonni professzor kiemelte: a szó szoros értelmében mennyei ajándéknak kell tekinteni, hogy az 1989/90-es nagy átalakulások után a biblikus teológia kelet- és nyugat-európai képviselői között élő és intenzív párbeszéd alakulhatott ki. „Emellett a konferencia nemcsak tudományos párbeszédet alakított ki, hanem megtalálta a ’bázissal’ való kapcsolatot is. Isten inspiráló szava mindenkihez el akar jutni, ezt a szempontot a szegedi konferencia sosem tévesztette szem elől. Benyik György elkötelezettségének köszönhető azonban az is, hogy 2014-ben a Studiorum Novi Testamenti Societas általános találkozóját Szegeden rendezi meg. Ez a végzett munka nagy elismerése, ami a szegedi főiskola hírnevét is öregbíti. Ehhez is szívből gratulálok. Az idei ülés témája nem lehetett volna találóbb, hiszen megválasztása után Ferenc pápa is nagyon hamar középpontba állította a szociális kérdést” – írta a professzor.

„A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia fennállása óta hatalmas teljesítményt nyújtott a kelet és nyugat közti tapasztalatcsere terén. Hatása messze sugárzik Magyarország határain túl is a szomszédos országokba... A biblikus tudomány Szegeden egy olyan találkozási helyet talált, amelyet szívesen keresnek fel újra és újra főleg Kelet- és Közép-Európából, Ausztriából és Németországból származó tudósok. […] Egyház és teológia Európa minden országában új kihívások előtt állnak. Ezeknek csak akkor felelhetnek meg, ha – ahogyan Ferenc pápa mondja – elmerészkednek az emberi lét határaiig. Ez bátorságot feltételez, és mindenekelőtt mély gyökereket abban a valóságban, amelyből a Szentírás származik, és amelybe be szeretne vezetni” – így üdvözli a jubileumi konferenciát Ludger Schwienhorst Schönberger, a Bécsi Egyetem professzora.

„A konferencia a szakértők tudományos párbeszédét összekapcsolja a célkitűzéssel, hogy a pasztorációban dolgozók továbbképzését is szolgálja. A konferencia e különleges irányultsága teszi lehetővé, hogy áthidalja az exegézis és teológia, illetve a pasztoráció között tátongó szakadékot. Az idén meghirdetett előadások a gazdasági érdekek és egy olyan emberséges társadalom nehéz témájával foglalkoznak, amely társadalom minden egyes ember méltóságának alapját Istenben találja meg. Induljon ebből iránymutatás Magyarországnak és egész Európának!” – kívánta levelében Georg Hentschel, az Erfurti Egyetem professor emeritusa.

Detlev Dormeyer dortmundi professzor levelében úgy fogalmazott, a konferencia témája nagyon releváns. A „Ne legyen közted szegény” (MTörv 15,4) még mindig nem valósult meg, sem az Egyházban, sem a világ társadalmában. „A szegénységnek sok arca van. Még a gazdag Németországban is van szegénység (a népesség 14 százaléka). Itt megbújik, mert szégyenként élik meg. A bibliai és az antik világban hasonlóan szégyenként tekintettek a koldulás túlélési stratégiájára. Ezért akarják elhallgattatni a koldus Bartimeust, amikor Jézushoz kiált irgalomért (Mk 10,46–52 párh.) A biblikus teológiának ezzel szemben az a nagy feladata, hogy felderítse a szegénység akkori és jelen okait, kidolgozza és aktualizálja a javak közössége és a jótékonyság szolidaritását (ApCsel 2,42–47 és 4,32–37), mint a szegénység legyőzésének bibliai modelljeit” – összegzett Detlev Dormeyer.

„... az az igazi gazdagság, ami egységet teremt köztünk és a menny között, és nem az, ami elválaszt tőle. Az elmúlt 25 évre visszatekintve, úgy vélem, Önök a gazdagság utóbbi típusa ellen dolgoztak mind tematikai, mind lelki értelemben, de mindenek felett a közösség által, mert az igazi gazdagság nem más, mint szeretni az igét, ami közelebb visz minket felebarátunk szeretetéhez” – írta üdvözletében Ioan Chirilă, a kolozsvári ortodox teológiáról.

Anton Tyrol, az Ószövetség professzora és a Szepesi Egyházmegye (Szlovákia) általános helynöke úgy fogalmaz: az idei konferencia olyan problémákkal foglalkozik, amelyek sok kortársunk érzelmeit kavarják fel. „A mai társadalom a gazdaságával zsákutcában van. Rengeteg közgazdász dolgozik a gazdasági rendszerek átalakításán. A felső vezetők, továbbá a bankok és a kormányok hivatalainak vezetői azonban határtalan jólétben élnek, s csupán az emberekhez intézett beszédeikben hangoztatják a spórolást. Az átalakítások terhét pedig a túlterhelt alkalmazottak, illetve a munkanélküliek viselik. … A morál nélküli gazdaság nem működőképes. Egy ideig vissza lehet élni a lehetőségeivel, viszont ez előbb-utóbb olyan állapotot idéz elő, amely hatalmas gazdasági és még nagyobb morális károkat okoz” – figyelmeztet a professzor.

Pedrak Dargutinović, a Belgrádi Egyetem Újszövetség-tanára levelében hangsúlyozta: a mai teológia egyik legfontosabb feladata a biblikus tudományok támogatása. „Nemcsak azért, mert a Biblia minden felekezet közös alapja, hanem azért is, mert nekünk, keresztényeknek a Biblia élő hang, amelyet bár nem mindig értünk meg könnyen, mégis mindig megszólít bennünket, és emlékeztet hivatásunkra. E hang nem hal el, amíg vannak olyan emberek, akik hallgatják, és próbálják megérteni. És amikor ezek az emberek azért gyűlnek össze, hogy beszéljenek a Bibliáról, az életről szerzett tapasztalataikról, amikről a Biblia beszél, hogy osztozzanak egymással, beszélgessenek, és reménykedve tekintsenek egy közös jövő felé, akkor ez egy igazi, az első keresztény közösségek és a patrisztikus idők példájának megfelelő egyházi esemény. A Szegedi Biblikus Konferencia 25 éve újra és újra ilyen esemény. Mindaz, aki egyszer már részt vett rajta, megerősítheti ezt. A vendégszeretettel és baráti fogadással ötvözött tudományos párbeszéd teszi a konferencia légkörét izgalmassá és kényelmessé, s felkelti a visszatérés vágyát” – így Pedrak Dargutinović, aki egyben tolmácsolta a Belgrádi Egyetem Ortodox Teológiai Karának jókívánságait is. „Kívánunk jó szervezést a jövő évi szegedi SNTS (Studiorum Novi Testamenti Societas – az Újtestamentum tanulmányozására létrehozott társaság – a szerk. ) általános üléshez is. Hogy ez a találkozó éppen Szegeden kerül megrendezésre, egyértelmű jele annak, hogy a biblikus tudomány otthon van Szegeden” – emelte ki Pedrak Dargutinović.

„A konferenciák ökumenikus szempontból is jelentősek: kezdettől fogva jelen voltak katolikusok és protestánsok, továbbá más felekezetek képviselői, például ortodoxok és pünkösdiek. […] Jövőre még a nemzetközi újszövetséges társaság, az SNTS is Magyarországon tartja kongresszusát Szegeden. 

Az idei előadások listája: 

1. Abdul Fattah-Munif [Budapest (H)]: A muszlim közösségeket jellemző gazdasági szabályok.

2. Adorjáni Zoltán [Kolozsvár (RO)]: „...mindenük közös volt” (ApCsel 4,32–37). Az első keresztyének útkeresése.

3. Akijama Manabu [Tsukuba (J)]:  „Örökség” a mennyei Jeruzsálemben (Jel 21,7).

4. Barna Gábor [Szeged (H)]: „… ti hitvány ékszerek, … ti fényes bűnjelek”.

5. Benyik György [Szeged (H)]:  Galilea városi, falusi és sivatagi gazdasága Jézus idejében.

6. Boros István István [Vác (H)]: Isten templomának építése az Ószövetségben és Antióchiai Szent Ignácnál (Eph. IX,1).

7. BozoLujic´ [Zagreb (HR)]: Die Verletzung der Menschenrechte in Am 2,6–16.

8. Cifrak, Mario [Zagreb (HR)]: „... deiner Almosen wurde gedacht vor Gott” (Apg 10,31).

9. Chirila Ioan [Kolozsvár (RO)]: Bőség és ínség a Példabeszédek könyvében.

10. Czire Szabolcs [Kolozsvár (RO)]: Gazdasági–társadalmi (szocioszomatikus) elemek az evangéliumi gyógyításokban.

11. Cserháti Márta [Budapest (H)]: Templomtisztítás és kollektív ördögűzés.

12. Csernai Balázs [Veszprém (H)]: Jézus és a templomadó (Mt 17,24–27).

13. Fodor György [Budapest (H)]: Prófétai társadalomkritika Mikeás könyvében.

14. Fröhlich Ida [Budapest (H)]: Szentélyrablások – Vallási központok gazdasági szerepe a hellenisztikus keleten.

15. Geréb Zsolt [Kolozsvár (Ro)]: „...a pénzsóvárnak, azaz bálványimádónak nincs öröksége a Krisztus és Isten országában” (Ef 5,5b).

16. Hausmann, Jutta [Budapest (H)]: „Reichtum macht viel Freunde, aber der Arme wird von seinen Freunden verlassen” (Spr 19,4). Armut – nicht nur eine materielle Katastrophe.

17. Horváth Endre [Szabadka (SRB)]: Szegénység Mt 6,24–34 szövege alapján.

18. Jakubinyi György [Gyulafehérvár (RO)]: Az ember életkora a Biblia szerint.

19. Juhász Gergely [Liverpool (GB)]: Értékek és pénznemek fordítása holland és angol nyelvű Bibliákban.

20. Kocsi György [Veszprém (H)]: József intézkedései Egyiptomban... a Genezis alapján.

21. Kocsis Imre [Budapest (H)]: Szegénység és gazdagság Lukács evangéliumában.

22. Kormos Erik [Budapest (H)]: Az ember istenképűsége és az adófizetés jézusi etikája.

23. Kovács György [Szeged (H)]: Kálvin kamatelmélete és magyarországi recepciója.

24. Kránitz Mihály [Budapest (H)]: Szent Pál tanítása a munkáról és az ősegyház tapasztalata.

25. Kustár Zoltán [Budapest (H)]: Armen und Reichen bei Amos und im Amosbuch.

26. Lészai Lehel [Kolozsvár (RO)]: Megfontolt és megfontolatlan adakozás (Mk 12,41–44).

27. Marjovszky Tibor [Debrecen (H)]: Végső elégtétel vagy valami egyéb? Gondolatok a gazdag és Lázár példázatáról.

28. Martos Levente Balázs [Gyôr (H)]: Halászat mint megélhetés és mint metafora az Újszövetség világában.

29. Markovics Zsolt [Szeged (H)]: A hitközség szociális gondoskodásának szabályai és alkalmazásuk.

30. Oláh Zoltán [Gyulafehérvár (RO)]: „Mert minden csalással felhalmozott köntöst és zsarolással megszerzett ruhát meg fognak fizetni” (Iz Lxx 9,5).

31. Pataki András [Budapest (H)]: A gazdag Isten nincstelen háznépének szolgálatában: az oikonomos-metafora az 1Kor kontextusában, és a korinthusi gyülekezet apostol- és egyházképének korrekciója.

32. Pecsuk Ottó [Budapest (H)]: A ptochoi to pneumati értelmezés- és fordítás kísérletei.

33. Perendy László [Budapest (H)]: Szentírási idézetek Cyprianus De opere et eleemosynis c. művében.

34. Peres Imre [Debrecen (H)]: A mennyei jutalom.

35. Perintfalvy Rita [Bécs (A)]: Isten opciója a szegényekért a Zsoltárok könyvében – Isten népe a szegények (Zsolt 149,4).

36. Szécsi József [Budapest (H)]: A cedáká – a jótékonykodás.

37. Székely Melinda [Szeged (H)]: Keleti termékek, textíliák és textilfestékek a principatus kori Római birodalomban.

38. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem [Budapest (H)]: A kamat megítélése a kánonjogi irodalomban a 13. századig.

39. Thorday Attila [Szeged (H)]: Ananiás és Szafíra bűnhődése. A tulajdonhoz való jog az ősegyházban.

40. Tokics Imre [Budapest (H)]: A pénz és pénzérmék bibliai vonatkozása.

41. Wojciechowski Michael [Olsztyn (PL)]: Gazdaság és üzlet a Bibliában.

42. Zamfir Korinna [Kolozsvár (RO)]: A pénzszeretet minden rossz gyökere. A gazdagság megítélése az első Timóteus-levélben.