A Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának dísztermében Kocsi Ilona, a BOOM Magazin főszerkesztője moderálásával mutatták be Tomka János és Bőgel György Mit hagyunk magunk után? című könyvét. Arra a megelőlegezett kérdésre, hogy szükség van-e a Szentíráson alapuló üzleti és vezetői modellre, a választ talán a legjobban az prezentálja, hogy a menedzsment és a bibliai vezetés iránti érdeklődés már a helyszínen akkora volt, hogy telt ház fogadta az előadókat.

„Ne az eseményeket szolgalelkűen követve haladjunk, hanem alakítsuk úgy a környezetünket, hogy az a magunk számára is kedvező legyen” – fogalmazott a cégvezetéssel kapcsolatban Nemes Ferenc. A vezetéstudomány professor emeritusa, az MTA doktora különböző modellekre hivatkozva elmondta, hogy vezetőként mindig ahhoz kell igazodni, ami a működő szerkezetek élvonalába tartozik. A vezetői attitűddel kapcsolatban az előadó kitért arra is, hogy nagy veszélyt jelent, hogy „az érzelmi intelligencia hiányzik a vezetőkből.” Az MTA doktora elmondta, hogy ezzel szemben az érzelmi vezetés az a szikra, mely fellobbantja a kvalitást.

A cégek válságkezeléséről megtudtuk, hogy legtöbbször létszámcsökkentéssel próbálják a veszteséget mérsékelni, miközben Nemes meglátása az, hogy a költségcsökkentést nem a humán erőforrásnál kell kezdeni, mert az a megújulás lehetőségének csökkentését eredményezi. Az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos kutatásokat említve Nemes Ferenc elmondta, hogy a vezetők inkább a szakmai, mintsem a vezetői képzést választják, pedig a vezetés is szakma. Ma Magyarországon a vállalkozások hetven százaléka családi vállalkozás. A legtöbb ilyen gazdasági forma az utódlásról és az átadásról túl későn kezd el gondolkodni, ezért az első vezetőváltást ma a cégek csupán harminc százaléka, míg a második generációt a maradék cégek tizenöt százaléka éli csak túl – tudtuk meg Nemes Ferenctől. Az MTA doktora az Ószövetség egyik családi vállalkozására, Ábrahám családjáéra hívta fel a figyelmet, ugyanis az ott látható modellből ma is tanulni lehet.

„A könyv azt is bemutatja, hogy azok az etikai kérdések, amik a posztmodern kort foglalkoztatják, valójában már a Bibliában megtalálhatók” – mondta Szebik Imre. A nyugalmazott evangélikus püspök szerint a technikai fejlődés kihívásai, a robotika kérdései olyan etikai kérdéseket vetnek fel, melyekre a Szentírás felől szükséges a válaszokat megkeresnünk. Szebik Imre beszédében arra is kitért, hogy ahhoz, hogy biztonságban éljünk, szükséges megkeresni azokat a határokat, melyek a mesterséges intelligenciát szabályozzák. „Mi nem akarunk egyszerűen a mának élni. A komoly ember a felelősséget és a felelősségteljes gondolkodást nem hagyhatja el” – fogalmazott a püspök, aki hangsúlyozta, hogy a most megjelent könyv a vezetők számára ebben segít eligazodni. A könyv szerzői a keresztény teológia alapállásából indulnak ki, és ahogy az első egyetemek a teológia felől magyarázták az erkölcsi tételeket, úgy a 21. század kérdései vonatkozásában Bőgel György és Tomka János is ezt teszik.

A könyv felépítését Tomka János ismertette, rámutatva, hogy A Biblia és a menedzsment harmadik kötete olyan aktuális kérdéseket feszeget, melyek szinte nap mint nap változnak. A Károli Gáspár Református Egyetem főiskolai tanára a Sokszínűség és kreativitás fejezettel kapcsolatban elmondta, hogy ma érdeklődési kör szerinti elkülönülés figyelhető meg. „Miközben Európában sokszínűségről beszélünk, addig adott területek zárt csoportjai jönnek létre” – fogalmazott, megemlítve Jézus és a samáriai asszony történetét, melyben a Messiás modellt mutat a falak lebontására.

Bőgel György menedzsmentprofesszor beszédében kitért a nők gazdaságban betöltött szerepének kérdésére ugyanúgy, mint a mesterséges intelligencia és a robotok jogainak aktuális etikai felvetésére is. A Central European University professzora a könyv aktuális témái közül kiemelte még a mezőgazdaságban megjelenő etikai kérdéseket, különösen is az élelemhez való jogot, valamint a másik elfogadásának etikai kérdését.

A könyv alapján elmondhatjuk, hogy mind az üzleti, mind a magánéletünkben alapvetően több ezer éve hasonló etikai kérdésekről gondolkodunk – vélekedett Reményi Csaba. Az Oracle Hungary Kft. cégvezetője szerint a Harmat Kiadó gondozásában most megjelent könyv olyan tükröt állít a vezetők elé, mely alapján érdemes megvizsgálniuk és megvitatniuk aktuálisan felmerülő kérdéseket. „Vezetőként nem tudunk arra várni, hogy egyszer csak körbe fognak minket venni az erkölcsileg ideálisnak tartott mások, akik ideálisan viselkednek. Nekünk, akik hiszünk abban a kérdésben, hogy létezik erkölcsi jó, kell kézbe venni a kérdést!” – mondta Reményi Csaba.

Képgaléria: