A vizsgálatot hetvenöt éve kezdték el, hétszáz ember bevonásával, akik közül hatvan még mindig él. Robert Waldinger előadásában a következőképpen számolt be az elképesztő kutatásról:
Egy mostanában napvilágot látott, fiatal felnőttekről készült, s életük legfontosabb céljait firtató felmérésben a megkérdezettek több mint nyolcvan százaléka a meggazdagodást tartotta a legfontosabbnak az életében. Ugyanennek a korosztálynak a fele azt válaszolta, hogy életének másik nagy célja az, hogy híressé váljon. Másfelől folyamatosan azt halljuk, hogy dolgozzunk keményen, ha el akarunk érni valamit. Így aztán jogosan érezhetjük, hogy ezeket a dolgokat kell űznünk egy jó élet reményében, Ám életünknek ezek a vágyai, amelyek befolyásolják döntéseinket, s így végső soron alakítják sorsunkat – nos ezek a vágyak általában elérhetetlenek.
Mi a tanulsága annak a több tízezer oldalnyi információnak, amit ezekből az életekből ki lehetett nyerni? Nos, nem a gazdagság, nem is a hírnév és még csak nem is az egyre keményebb munka. Az egyértelmű üzenet, ami a hetvenöt év alatt kikristályosodott, ez: A jó kapcsolatok őrzik meg a boldogságunkat és az egészségünket.