Teltház fogadta a beszélgetőtársakat a 75 éve, 1944. november 9-én meggyilkolt Radnóti Miklósra emlékező esten. A beszélgetésen többek között arra keresték a válaszokat – és további kérdéseket –, hogy mit jelent ma Radnóti Miklós élete és művészete.
„A halál állandóan ott lebeg Radnóti életműve fölött” – fogalmazott a beszélgetésen Ferencz Győző. Az irodalomtörténész, korunk legnagyobb Radnóti-kutatója kifejtette, hogy valóban igaz, hogy Radnóti művészetét legtöbbször tragikus halála felől szemléljük, ugyanakkor az is helytálló, hogy amennyiben élete elejét – születése közben meghalt édesanyja és ikertestvére, majd tizenegy évesen édesapját is elvesztette – vagy a harmadik munkaszolgálat előtti időszakot nézzük – a szegedi egyetemen zsidóverések történtek, több inzultus érte –, akkor is a veszélyeztetéssel és a halállal találkozunk. Ez azonban „nem azt jelenti, hogy búskomor ember volt, aki másról se tudott írni vagy beszélni mint a halálról” – véli Ferencz Győző.
Az Asztali beszélgetések során a jelenlévők betekintést nyerhettek Radnóti Miklós életébe és költői világába. Ferencz Győző felelevenítette Radnóti szegedi éveit, Sík Sándor hatását, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát, kitért az avantgard hatására írt első verseskötetekre és Baumgarten-jutalmat kapott Járkálj csak, halálraítélt című, 1936-ban megjelent, pályája fordulópontját jelölő kötetre is. Az irodalomtörténész az emlékesten bemutatta a Helikon Kiadó gondozásában megjelent Bori notesz eddigi legteljesebb kiadását és kitért Radnóti nemzetközi recepciójára is – többek között Aleksandar Zograf szerb grafikus - a Csillagszálló folyóirat novemberi számában magyarul is megjelent - képregényére.
A hogyan tekintünk a 21. században a Radnóti-kultuszra és mit jelent az a ma számára kérdésre a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke elmondta, hogy az országban viszonylag kevés számú köztéri emlékmű helyett fontosabb arra tekinteni, hogy Radnóti kötetei iránt hatalmas az érdeklődés, összegyűjtött verseiből közel harminc utánnyomás készült.
A Radnóti-enigmával kapcsolatban az irodalomtörténész elmondta, hogy idézhetősége, lágy lírai hangja és érzékenysége által nagyon sokan szerethető költőnek tartják. Az egyetemi tanár ugyanakkor azt is megállapította, hogy „Radnóti fogadtatására nagyfokú társadalmi zavarodottság jellemző.” Az ELTE egyetemi tanára elmondta, hogy Radnóti asszimilált zsidó családba született Budapesten, magyar anyanyelvűként, így határozza el, hogy magyar költő lesz. Közben meggyőződésből megkeresztelkedik és katolikus lesz, ezen kívül baloldalivá válik. Ferencz Győző megállapította, hogy a költő összetett személyisége „nem hagyja nyugodni az országot – szerintem jó okkal, mert sok okunk van arra, hogy egy kicsit mélyebben elgondolkozzunk ezeken. Radnóti antropológiai értelemben vett bűnbak. […] Tiszta, jó ember volt. Klasszikusan alkalmas az áldozatszerepre.” A törzsi kultúrákban az áldozatbemutatásnál az áldozati bárányra rárakják a közösség bűneit, majd kiűzik a pusztába, ahol elpusztul – és a közösség megtisztul. „A Radnóti-reverenciában pontosan erről van szó: rá van rakva ennek az országnak egynémely történelmi bűne vagy problémája.” Ferencz Győző szerint a társadalom vagy a szentimentalizmusba menekül, vagy torz, negatív indulatokat gerjesztő értelmezést alakít ki ahelyett, hogy a múltfeldolgozást alázattal elvégezné.
Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós
Beszélgetőtársak: Ferencz Győző irodalomtörténész, költő, az ELTE egyetemi tanára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke és Galambos Ádám evangélikus teológus
Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2019. november 28.