Pedig azok az értékek, amelyekre Luther Márton 1517. október 31-én felhívta a figyelmet, sorsfordítók voltak. Hatást gyakoroltak a hitre, de az egész kontinens társadalmi berendezkedésére is. Talán nem túlzás a 21. század elején kimondani, hogy Európa nem lehetett volna azzá, amivé vált Luther Márton és reformátor eleink nélkül!

A Szentírásból nyert morális és erkölcsi tartás, az igazság mellett való bátor kiállás, „a teológia mindenkié” elv egy új embertípust hívott életre. Luther Mártonnak a wormsi birodalmi gyűlésen elhangzott szavai végérvényesen egy új világot indítottak: „Amennyiben engem az Írás tanúságával vagy észérvekkel meg nem győznek, mert én a pápának és a zsinatoknak nem hiszek, mivel bizonyos, hogy gyakran tévedtek, és saját magukkal is ellentmondásba keveredtek, így én az általam idézett szentírási helyek alapján meg vagyok győzve lelkiismeretemben és Isten szavainak fogságában. Ezért nem akarok semmit sem visszavonni, mert a lelkiismeret ellen tenni nem lehet biztos, és gyógyító sem. Isten segítsen meg engem! Ámen.”

Én magam kifejezetten szeretem a mondat folytatását is. Mikor Luther Márton kilépett a birodalmi gyűlésről, csak ennyit mondott: „Ezt túléltem!” Érezte, tudta, hogy az életével játszott, amikor a hatalmak és hatalmasságok fölé helyezte a Szentírást és a saját lelkiismeretét.

Mai videónkban Luther Márton számunkra legkedvesebb gondolatait gyűjtöttük egy csokorba. A válogatás nem lehet teljes, nem is törekedtünk rá. Célunk viszont világos volt. Október utolsó hete ne szóljon másról, mint a középkor legnagyobb alakjáról, Luther Mártonról és arról, akire ő szüntelen mutatott: az Úr Jézus Krisztusról!