A kiadvány a Luther Kiadónál rendelhető meg.
Égi hívással földi hivatásban – Kedvcsináló kötet a lelkészi pályához
Egyházunk talán legégetőbb kérdését járja körül a Luther Kiadó egyik friss kötete. „…miért (ne) legyek lelkész?” – summázza szellemesen a kérdést az alcím. A könyv harminchat szolgatársunk személyes vallomását gyűjti csokorba, őszintén elénk tárva a lelkészi pálya szépségeit és buktatóit.
Már a könyv címe is (Égi hívás – földi pálya) remekül érzékelteti ennek a sok tekintetben páratlan hivatásnak a feloldhatatlan feszültségeit. Hiszen egy lelkésznek felülről érkező égi hívásnak engedelmeskedve kell/kellene hűségesen végigjárnia az olykor igencsak rögös földi pályát. Akik erre készülnek, akik már ezen járnak, akik talán éppen a pályaelhagyás kísértéseivel küzdenek, és mindazok, akik imádságban hordozzák őket – mind-mind választ kereshetnek és találhatnak kérdéseikre, kétségeikre a könyvet lapozva.
Szabó Lajos, a kötet szerkesztője – aki több mint huszonöt éven át vezette az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszékét, és mellette mintegy húsz könyvet írt, illetve szerkesztett – az előszavában nemzetközi kontextusba állítja a lelkészutánpótlás problémáját, amikor rámutat: „Európában egy különösen is veszélyes tendencia mutatkozik: jóval kevesebben indulnak erre a pályára, mint a világ más területein. Ez alól a magyar egyházak sem kivételek.” Majd élesen felteszi azokat a kérdéseket, amelyekre minden felelős egyháztagnak választ kellene adnia: „Mi okozhatja ezt? […] Ki és mit tehet azért a mai egyházban, hogy javuljon a lelkészi utánpótlás mutatója?”
A válaszok megtalálását segítendő a kötet nyolc fejezetre tagolódik. Ezeket minden esetben frappáns idézetek és a szerkesztő fajsúlyos (közel tízoldalas) témafelvezetői intonálják. Már a nyolc nagyobb egység címe sokat sejtet a gazdag tartalomból. Ezen belül az egyes lelkészi vallomások címei is igen beszédesek. Most témaegységenként a főcím mellett „aperitifként” csak egy-két alcímet emelek ki.
Az első fejezet rögtön arra keresi a választ, kik is valójában a lelkészek. Úgy tekinthetünk rájuk, hogy ők felülről kapott „kincsek őrei” és egyben ezek bátor közvetítői „hitelesen a nyilvánosság előtt” – ahogyan Szabó Lajos fogalmaz. Ők – jó esetben – „szíven talált […] emberarcú angyalok”.
Az összetett lelkészi identitás és szolgálat titkait tárja elénk a második fejezet a manapság ugyancsak megkerülhetetlen fő kérdéssel: „Hány ember egy lelkész?” Vajon mindig komoly és komor „pap vagy (olykor) bohóc” is? Aki Pál apostol nyomán elmondhatja, „sírtam a sírókkal – örültem az örülőkkel”.
A harmadik fejezet az egész könyv legszorongatóbb kérdését veti föl: „Ki akar még ma lelkész lenni?” Thurneysenidézet [Eduard Thurneysen svájci lelkész, teológus, 1888–1974 – a szerk.] intonálja a témát: „Hogy van-e valakiben elhívatás, vagy nincs, azt kívülről nem lehet eldönteni. […] De vannak az elhívatásnak jelei.” Két beszédes címet idézünk ebből a fejezetből is. Minden úgy indul, hogy „az Úr elkezdett velem beszélgetni”, és ennek gyümölcseként lehet eljutni akár a „kőműveskanáltól (is) a Luther-kabátig”.
A további fejezetcímek is sokatmondóak: Utak és érzések a lelkészi pályán; A papi ruha vonzásában; A lelkészi hivatás presztízse; Fények és árnyak a lelkészi pályán; Miért jó lelkésznek lenni? Csupán egyetlen kiemelt lelkészi vallomás a pozitív kicsengésű zárófejezetből: „Szeretném látni azt az utat, ahogyan emberek eljutnak Krisztushoz, és ha én is velük tudok járni egy-két lépést, az nekem már sokat jelent.”
Hála Istennek, ezzel még nem ér véget a könyv! Ráadásként kapunk egy sokszínű, tartalmas imádság- és meditációgyűjteményt „lelkészekért, lelkészekről, lelkészeknek”. De mindezt nemcsak kollégáknak ajánlom, hiszen a szerkesztő ezzel a függelékkel is alátámasztja egyik legfontosabb megállapítását: „A mai gyülekezeti tagok feladata a holnap lelkészi utánpótlásának folyamatos kiérlelése. Imádsággal, aktív biztatással és a pálya presztízsének fejlesztésével.”
Tehát közös ügyünk, hogy komolyan vegyük: „A lelkésznek is van lelki élete.” „Vágyódik az elismerésre.” „…mérgelődik néha.” „A lelkésznek is van jókedve.” „…van problémája.” Valamint: „A lelkésznek sem kell mindig és mindent azonnal megoldania.”
Ajánljuk ezt a Luther Kiadótól megszokottan igényes kivitelű, a tartalmat segítendően gazdagon illusztrált kötetet minden olyan testvérünknek, aki felelősnek érzi magát egyházunk jövőjéért, hiszen ahogyan Szabó Lajos leszögezi: „Az élő egyház jele a növekvő lelkészutánpótlás.”
S mivel mindez rendszeres imatémánk is kell, hogy legyen, befejezésül idézzünk néhány mondatot a holnap lelkészeiért szóló imádságból: „Istenünk! Hozzád fordulunk, hogy folyamatosan legyenek jól képzett és hiteles életű lelkészek egyházunkban. […] Keresd meg azokat a fiatal lányokat és fiúkat, akik mostanában a hivatásválasztáson gondolkodnak. Szólítsd meg őket, hogy bátrabban merjenek egyházi szolgálatra vállalkozni életre szóló hivatásként. […] Ámen.”
A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 47–48. számában jelent meg 2020. december 6-án.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.