A beszélgetések és szakmai műhelyek öt nagy téma köré csoportosultak, úgymint: korrupció és átláthatóság; társadalom és munka; menekültügy; adósság; környezet és teremtésvédelem. A csoport szándéka és célja - a rendszeres évenkénti találkozókon túlmenően - a teológiai reflexió. Meggyőződésünk, hogy napjaink egyházainak, keresztény közösségeinek foglalkozniuk kell bizonyos társadalmi, gazdasági kérdésekkel, mi több: reagálniuk kell ezekre egyrészt teológiai, másrészt pedig nagyon is praktikus, gyakorlatias módon.
Teológiai kitekintés
A csoport tagjai 2011 óta találkoznak évenkénti rendszerességgel, és dolgoznak többek között az ún. együttélés teológiájának (convivial theology) kidolgozásán. (A latin eredetű szó a mai spanyol nyelvben használatos - convivencia - jelentése együttélés.) Minden társadalmi cselekvésünk egyéni és közösségi szinten egyaránt voltaképpen interakció: ezért nem mindegy, hogy keresztény emberekként mit gondolunk, hogyan vélekedünk az együttélés szabályairól és lehetőségeiről a mai, európai, multikulturális kontextusban. Megfontolandó egy új fogalom, az úgynevezett együttélés gazdaságának (convivial economy) bevezetése az egyházi és társadalmi közbeszédbe. Mindennapjainkat, égető társadalmi kérdéseinket meghatározza és bizonyos értelemben determinálja korunk neo-liberális, profit orientált gazdaság-felfogása. Ezzel szemben, egy alternatíva a keresztény erkölcsi- etikai alapokon nyugvó, érték és ember központú gazdaság felfogás és értelmezés.
Nyilvánvalóan a mai Európa különböző térségeiben máshol vannak a hangsúlyok, bizonyos társadalmi kérdések nagyon különböző hangsúllyal vannak jelen az egyes országokban. Ami viszont minden bizonnyal közös, az a feladat: keresztény egyénenként, közösségekként részesei vagyunk azoknak a társadalmaknak, amelyekben élünk (ld. együttélés).
A tanácskozáson kiemelt hangsúllyal szerepelt az orosz-ukrán háború, és mindaz, ami együtt jár a rejtett, de nagyon is valóságos konfliktussal. A csoport tagjai egyetértettek abban, hogy a cselekvés napjaiban élünk: olyan időkben, amikor nem elegendő hallatni hangunkat, elmondani véleményünket - bár ez is nagyon fontos - hanem mindezeken túlmenően konkrét tettekre van szükség.
Magyarország több kérdésben is súlyosan érintett, keresztény közösségeink, gyülekezeteink sokat tehetnének annak érdekében, hogy pozitív irányban történjenek jelentős változások. Jó lenne, ha ezek a kérdések az egyházi közbeszéd témájává válnának. Jó lenne, ha nem csak saját problémáinkkal, nehézségeinkkel foglalkoznánk, hanem kitekintenénk arra a világra, amely a kerítéseink túloldalán fogad minket, és amelynek részesei vagyunk.
Menekültügy: a KSH adatai szerint 2014- ben a Magyarországra érkezett menekültek száma sokszorosára nőtt: 42.777 fő érkezett menedékkérőként hazánkba. (Viszonyításképpen a korábbi évek adatai: 2010: 2.104 fő; 2011: 1.693 fő; 2012: 2.157 fő; 2013: 18.900 fő.)
Korrupció: Átitatja életünket a jelenléte, sokszor nem is vagyunk tudatában annak, mennyire megmérgezi kapcsolatainkat, társadalmunkat. Elgondolkodtató az egyik legismertebb és legelismertebb korrupció kutató intézet, a Transparency International úgynevezett korrupciós indexe. Az évek óta elkészített felmérés adatai szerint tavaly a legjobb eredményt 1 (Dánia) a legrosszabbat pedig 174 (Szomália) érte el a korrupció vonatkozásában. Magyarország a lista 47. helyén szerepel… Mit tehetünk annak érdekében, hogy egy transzparens, őszinte társadalomban éljünk? Beszélünk-e erről egyáltalán?
Szegénység és munkanélküliség: talán az egyik legnagyobb probléma, amivel szembe kell néznie társadalmunknak. Egyházunk méretét és tagszámát ismerve egyértelmű, hogy a kérdés megoldása messze-messze meghaladja erőinket és lehetőségeinket. Mindezzel együtt: soha nem szabad elfelejtenünk, hogy az Egyház Ura kikhez is küldött bennünket. Mostanában készülnek gyülekezeteink költségvetései. Őszinte önvizsgálattal (böjt van) tegye fel magának a kérdést a kedves olvasó: Saját, helyi közösségében konkrétan mekkora összeget szánnak a helyi rászorulók megsegítésére?
Teremtett világ, környezetvédelem: Beszélünk-e érthetően arról, hogy Isten teremtett világát védenünk, óvnunk kell? Példát mutatnak-e helyi közösségeink a környezetvédelem területén konkrét tettekkel, programokkal? Örvendetes, hogy sok intézményünk, közösségünk használ megújuló, környezetbarát energiát, de küldetéseink közé kell, hogy tartozzon ennek a szemléletnek a terjesztése!
Azt gondolná az ember, hogy egy nemzetközi, teológusokból egyháziakból álló csoport tanácskozása szükségszerűen elvont és elméleti. Nos, a felsorolt kérdésekkel talán sikerült ezt cáfolni. A teológia művelése egzisztenciális kérdés - Isten és ember kapcsolata, egymáshoz való viszonya ugyanis létkérdés. Mindaz pedig, ami ebből következik: gyakorlatias. Annak kell lennie, hiszen rólunk, a mi életünkről, a mi közösségeinkről, a mi társadalmainkról szól.
A szerző lelkész, szociális munkás.