Volker Jung, a Hessen-Nassaui Evangélikus Egyház elnöke szerint a jövőben a teljes politikát a családok szempontjához kell alakítani. A fontos politikai döntések a teológus szerint jelenleg egyéb területeken dőlnek el, „a családnak pedig alkalmazkodnia kell hozzá”. Jung ezen kívül kiállt a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) két évvel ezelőtt megjelent, sokat vitatott, családról szóló dokumentuma mellett – amelynek létrehozásában ő is részt vállalt – és amely többek között több jogot követel a homoszexuálisok részére. Jung szerint a Bibliában nem található „példamutató családmintáról” szóló kép, sokkal inkább az együttélés formáinak sokszínűségét olvashatjuk benne, a többnejűségtől kezdve a rabszolgákkal való együttélésig.
A teológus a mintacsalád képe helyett arra szólított fel, hogy vegyük komolyan azokat az értékeket, amelyet a Biblia a kapcsolatokra vonatkozóan említ. Ezek közé tartozik a megbízhatóság, a hűség és a tartósság. A hagyományos házasság „semmit sem veszítene” attól, ha ezek az értékek más tartós kapcsolatokra is érvényesek lennének, mondta Jung. Ezért áll ki az azonos nemű párok házasságának megáldása mellett.

„Nem lenne szabad a házasságokat első- és másodrendűként megkülönböztetni” – mondta Manuela Schwesig német családpolitikai miniszter a „Vita a családról” című pódiumbeszélgetés során. Schwesig annak érdekében szólalt fel, hogy egyenjogúvá tegyék az azonos neműek házasságát. Szerinte tiszteletlenség az azonos nemű kapcsolatokat a vérfertőzéshez és a poligámiához hasonlítani – ahogy azt Annegret Kramp-Karrenbauer szász miniszterelnök tette. Schwesig emellett szorgalmazta a hagyományos családfogalom kiterjesztését. Így például családként lehetne tekinteni arra, ha valaki a hozzátartozójáról vagy akár egy olyan ápolásra szoruló emberről gondoskodik, aki nem rokona. Arra szólított fel, hogy az életet tényleges valóságában lássuk. Emellett a politikus nem tud arról, hogy Jézusnak bármi ellenvetése lett volna, „ha két nő szeretettel gondoskodik egy gyermekről”.

Ezzel egyidejűleg Schwesig hangsúlyozta, hogy a jövőben még jobban kell támogatni a családokat. Ehhez többek között hozzátartozik a megfelelő gyermekgondozás, ezért a politikus támogatná a német pedagógusok aktuális, magasabb bérekről szóló követeléseit. „A gyerekekkel való munkának ugyanolyan értékesnek kellene lennie, mint a gépekkel vagy a bankokban folytatott munkának” – fogalmazott Schwesig.

Paul Kirchhof volt német alkotmánybíró az azonos neműek által történő örökbefogadásáról szóló törvény ellen szólalt fel a rendezvényen. A törvényes alapok megváltoztatását alaposan meg kell fontolni. Kirchhof véleménye szerint örökbefogadás esetén „a családi boldogság egy anya tragédiáján” alapul. Ehelyett sokkal inkább az anyák nehéz élethelyzetben levő körülményeire kellene odafigyelni. A volt alkotmánybíró szerint Németországban többet kellene a családokat népszerűsíteni, hiszen a világ egyik leggazdagabb országa a gyerekek arányát tekintve az egyik legszegényebb.

Isolde Karle bochumi teológiaprofesszor jelenleg nem a „kapcsolatok krízisét” hanem a „formák sokszínűvé válását” látja. Szerinte ennek az az egyik oka, hogy az emberek ma hosszabb ideig élnek, ezért a kapcsolataik nagyobb kihívásoknak vannak kitéve. Vizsgálatai szerint azonban továbbra is az az emberek érdeke, hogy tartósan együtt éljenek.

Az EKD tanácsának elnöke, Heinrich Bedford-Strohm bajor tartományi püspök szerint „örülnünk kellene annak, ha az emberek feltétel nélkül szeretnének egymás oldalára állni.” A püspök szerint el kellene mélyíteni az azonos neműek házasságáról szóló vitát. Hangsúlyozta, hogy „ha a homoszexualitás ennyire ellentmondana a bibliai alapelveknek, akkor Jézus mondott volna róla valamit – de nem tette.” Bedford-Strohm szerint az a döntő, hogy az emberek feltétel nélkül „igent” mondjanak egymásnak: „ez a legteljesebben megfelel a bibliai alapelveknek.” Ezt az alapelvet a püspök Jézus szeretetről szóló kettős parancsában látja: „Szeresd az Urat, a te Istenedet, és szeresd felebarátodat, mint magadat” valamint a szintén Jézus által megfogalmazott aranyszabályban: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük”.

A püspök szerint minden régi és új családképről szóló vitában az a legfontosabb, hogy közelebb legyenek az emberekhez, és meglássák, hogy milyen nehéz lett manapság párként vagy családként elkötelezetten együtt élni. Minden eltérő szexuális irányultságról és életformáról szóló vitában „azt kellene mondanunk, amit akkor is mondanánk, ha a saját fiunk vagy lányunk lenne érintett.” A püspök így foglalta össze gondolatait: „Arról van szó, hogy hogyan lehet az elkötelezettséget megélni, és ezt egyházként a társadalomban elültetni és támogatni” és nem pedig arról, hogy ki kit szeret.