Varga Márta, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Iroda Nevelési és Oktatási Osztályának vezetője örömmel számolt be a tanároknak arról, hogy épp egy héttel ezelőtt az evangélikus egyház zsinata elfogadta azt a feladattervet, amely az egyház köznevelési fenntartói stratégiájának kidolgozását célozza meg. A kapacitásfelmérést és javaslatokat tartalmazó munkaanyag a háttérben folyó munkát tartalmazta, és a megvalósítás lépései a zsinati határozattal elindulhatnak majd.
Péterfi Gábor köszöntésében felhívta a figyelmet arra a most megjelent kötetre, amely az elmúlt két év konferenciáin elhangzott előadásokat tartalmazza, és amelyek mind a történelemtanítás élményszintű, a jelenkor igényeire fókuszáló módszereit tárják a nyilvánosság elé. Elmondta, hogy Pelikán István kollégájával együtt létrehoztak egy weboldalt (historialab.webnode.hu), amelyre az idei konferencia előadásai és több hasznos háttéranyag is felkerül majd.
Kolarovszky Zoltán, a vendéglátó gimnázium igazgatóhelyettese köszöntötte ezután a megjelenteket, majd átadta a szót Prőhle Gergely evangélikus országos felügyelőnek, az Emberi Erőforrások Minisztáriuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárának, aki Új törésvonalak – Magyarország érdekei a változó Európában címmel tartott előadást.
Az országos felügyelő a migrációs kérdésből kiindulva arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben korántsem azok lesznek a súlyponti kérdések gyermekeink életében, amelyek voltak még a mi fiatal korunkban, hiszen a világpolitikai közélet, a felerősödött migráció hatására, már most jelentős változáson ment keresztül. Stratégiai kérdés a történelemoktatásban, hogy gyermekeinknek mit oktatunk és mit emelünk ki az aktuális folyamatokból – vélte Prőhle Gergely. Protestáns alapokon, Luther Mártonnak a kettős kormányzásról alkotott gondolataiból kiindulva, a közösség védelmében, a törvényeket tisztelve, a felebaráti szeretet alapján kell kialakítanunk egyéni felelősségünket. Más Európa lesz a felnövő nemzedékek számára, mint ami most van, új feladatok előtt állunk, másféle érzékenységek kialakítására van szükség, mint eddig. Az előadó felhívta a figyelmet a sajátos közép-európai összetartozás tudatosításának fontosságára is.
Margittai Gábor újságíró, kisebbségkutató, az első világháborút megjárt magyar hadifoglyaink elfelejtett történetét ismertette, Szamár-sziget szellemkatonái című könyve alapján.
Utána Merényi Zsuzsanna közgazdász beszélt arról, hogy a 12. évfolyamon bevezetendő pénzügyi ismeretek tanításának milyen fontosabb sarokpontjai lesznek.
Fekete Bálint történész doktorandusz Thalia és Melpomené szocializmusa – Két magyar film két magyar diktatúrából címmel, a Rákosi-rendszert bemutató Kiss Katalin házassága (1950) és a Kádár-érát ábrázoló Családi tűzfészek (1977) című film elemzésével mutatta be a két korszakot.
Pelikán István tanár az IKT (angolul ICT), azaz az információs és kommunikációs technológiák történelemórákon való alkalmazásáról szólt. Olyan programokat, weboldalakat, alkalmazásokat mutatott be a tanároknak, amelyekkel interaktívabbakká tehetik az óráikat, különösen is a számítástechnikában jártas Y és Z generáció tagjai számára.
Utolsó előadóként Guóth Emil tanár tartott referátumot, Kormányzói jogbővítések helye a Horthy-korszak közjogi rendszerében címmel.