Egyes evangélikus gyülekezetekben a vezetők érdekes tendenciára lettek figyelmesek az utóbbi években. Az egyházfenntartói járulékot fizetők száma drasztikusan lecsökkent, nem kis aggodalomra adva okot ezzel a lelkészeknek. Mindeközben a gyülekezeti aktivitásban ez egyáltalán nem mutatkozott meg, sőt! Az istentiszteletek látogatottsága érezhetően megnőtt, a programokon résztvevő önkéntesek száma is emelkedett és új családok is bekapcsolódtak a gyülekezet életébe. Egyedül az adományfizetők száma csökkent. Mi lehet ennek az oka?

Új generáció, új adakozási formák

Valószínűleg a fiatalok jelenléte a közösségben. Ugyanis az egyházfenntartói járulékot fizetők javarészt az idősebb, a hagyományos gyülekezeti felépítésben szocializálódott tagok közül kerülnek ki. Az újonnan belépő, főleg fiatal egyháztagok számára sokszor egyáltalán nem magától értetődő a pénzbeli adakozás, ez azonban nem azt jelenti, hogy semmivel nem járulnának hozzá a közösség fennmaradásához.

Az idő az új pénz

Valószínűleg az elkövetkezendő évek, évtizedek alatt az egyházak adományozási szokásai még inkább át fognak alakulni és eltolódnak majd a pénzbeli adományoktól egy talán még nagyobb érték felé, az időbeni adományok felé. Ez rossz hír abból a szempontból, hogy a gyülekezeteknek kevesebb pénz áll majd a rendelkezésére, jó hír azonban, hogy egyre többen lesznek, akik készek lesznek idejüket és energiájukat áldozni egy-egy jó ügyért. Ez az új generáció nem kevésbé nagylelkű az előzőnél, csupán más valutával fizet: a számára legdrágábbat, az idejét adja oda az egyháznak. Azok a gyülekezetek, akik a pénzgyűjtésre koncentrálva leértékelik az önkéntesek időbefektetését nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a jövőben. Túl sokáig állt fenn a pénz alapú gyülekezetfenntartói rendszer az egyházban, most néhány szükséges változás ideje jött el.

Tovább a KötőSzó blogra.