A szláv és magyar nyelvű lakosok egyetértésben éltek egymással. A maglódi szlovákok mindig magyar érzelműek voltak. Talán ezért is szeretik mind a mai napig „maglódi tótok”-ként meghatározni önmagukat.

2017. június 4-én, pünkösd ünnepén (egyben a trianoni tragédiára emlékező Nemzeti Összetartozás Napján) rendezték meg a főváros keleti kapujában fekvő kisváros 19. Szlovák (Tót) Napját.

Ennek kiemelkedő eseménye volt a zöld nyárfaágakkal, színes szalagokkal és kendőkkel feldíszített evangélikus templomban megtartott istentisztelet.

Németh Mihály helyi lelkész köszöntő szavai után Gulácsiné Fabulya Hilda, az Országos Szlovák Evangélikus Lelkészi Szolgálat vezetője beszélt arról a Jézus Krisztus által nyert szabadságról, amelyben az apostolok részesültek az első pünkösdön. Az istentiszteleten a Pilisszentkeresztért Kulturális Egyesület egyházi énekkara szolgált. Az alkalom persely bevételét - 65 500 forintot - a maglódi egyházközség felvidéki testvérgyülekezetében, a Hosszúszói Evangélikus Gyülekezetben folyó magyar lelkészi szolgálat támogatására ajánlották fel.

Az istentiszteletet követően a házigazdák a helyi kulturális központban, a Mag-Házban adtak ebédet és szerveztek műsort a népes vendégseregnek. Ezen a Csomádról, Ecserről, Isaszegről, Legéndről, Pilisszentkeresztről érkezett előadók léptek fel. A nézőtéren ott ültek a Budapestről, Dabas-Sáriból és Nagytarcsáról jött vendégek is. Az egész napos rendezvény hivatalosan a maglódi Trianon emlékműnél tartott megemlékezéssel ért véget.