lelkiség

Budapest – A Magyarországi Luther Szövetség (MLSZ), az Evangélikus Országos Gyűjtemény (EOGY) és a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága szervezésében jubileumi előadássorozatra kerül sor minden hónap utolsó csütörtökén, a Deák téri Evangélikus Országos Múzeum előadótermében. A koronavírus-járvány miatt a sorozat 2020. november 26-ra szervezett előadását ezúttal online formában adjuk közre. A videót 18 órától tekinthetik meg.

Apu, mi van mögötte??? – kérdezte a technikai érdeklődésű kisfiú, aki ámuldozó szemekkel nézte a játékbolt kirakatát, ahol kedvenc mesefigurái életre keltek. Mozgatta valami őket igen ügyesen, hátulról, valamilyen szerkezet segítségével. A gyerek észrevette: Apu, mi van mögötte???

A 21. századi vallásosság új formái igen izgalmas kutatási bázist szolgáltatnak a szociológusoknak, pszichológusoknak, vallásfilozófusoknak. Figyelemre méltó jelenségekkel, trendekkel, utakkal és válaszokkal találkozhatunk. Sokuk több sebből vérzik, általánosságban mégis elmondható, hogy a keresők alapigénye a hitelesség. És hogy elkezdődött egy olyan „trend”, amely nem a tökéletességet, a feddhetetlenséget, a kiválóságot teszi meg mércének, hanem az önazonosságot. Nem a mindenséghez, hanem önmagához méri az egyént, ugyanakkor sokkal nagyobb igénye van a teljességre, mint a reflektálatlan hagyománykövetésre.

Az Ebben hiszünk címet viselő kötet személyes hangvételű „asztali beszélgetésében” két bencés szerzetesnek teszi fel aktuális kérdéseit Johannes Kaup osztrák rádiós újságíró. A kötet előszavában így vall beszélgetőtársairól: „David Steindl-Rast testvér és Anselm Grün atya számomra reménykeltő alakok, akik példájuk ereje által képesek tájékozódási pontot nyújtani az áttekinthetetlenné vált világban. […] A hétköznapok mély és ugyanakkor derűs lelkiségét sugározzák.” Lapozzunk bele a kétszáz oldalas beszélgetőkönyvbe, felidézve néhány izgalmas kérdést, az elolvasáshoz kedvet ébresztő gondolatot.

Budapest – A Mária utcai rendház hittanos termében egy tucatnyi hallgatóság követte a heti alkalmak moderátorának, Hofher József SJ jezsuita szerzetesnek együttlétre hívó szavait. A reformáció indulásának ötszázadik évfordulója a helyi római katolikus közösség érdeklődését is felkeltette, így az elmúlt heti alkalom a Luther-film közös megtekintésével telt, míg e hétre Véghelyi Antal evangélikus teológust invitálták meg előadásra, illetve az ezt követő vitára.

Budapest – Az MEE Gyülekezeti és Missziói Osztálya a reformáció évfordulójának ünnepi évében kétféle lelkiségi kiadvánnyal is igyekszik a gyülekezeti munkát segíteni. A lutheri elvekre épülő segédanyag napi néhány perc elcsendesedésre nyújt lehetőséget.

Mátrafüred-Sástó – Lupták György, az evangelizációs és missziói bizottság elnöke és Németh Zoltán, egyházunk országos irodája gyülekezeti és missziói osztályának vezetője a 11. Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó fórumbeszélgetésén a 21. század missziói lehetőségeiről és az evangélikus lelkiség értelmezéséről folytatott disputát.

Magyarországon két dolog áll meghatározó német befolyás alatt: az egyik a magyar gazdaság, a másik az evangélikus teológia. Ritka együttállásként az utóbbi években mindkét ország politikai elitjében meghatározó a protestáns elem. De hiába ez vagy az a párhuzam, a lelkiállapot mégsem közös. Gondolatok Balog Zoltán miniszter és Heinrich Bedford-Strohm bajor evangélikus püspök menekültkérdésről folytatott disputájáról, Európáról, németekről és magyarokról, lelkiségről és gazdaságról.

Nürnberg – Még Németországban is szükség van evangélikus iskolára, ennek voltunk szem- és fültanúi 2012. szeptember 13-án, amikor megnyitotta a kapuit új evangélikus általános iskola Fürhtben 24 kisgyermekkel. – Ribár János egy évvel ezelőtt leírt gondolatai az evangélikus iskola vonatkozásában ma is aktuálisak, ezért közöljük cikkét. Szöveg: Ribár János

Kapolcs – A Művészetek Völgye idei, július 26-tól augusztus 4-ig tartó rendezvénysorozatán a Veszprémi Főegyházmegye apró falvaiban, Kapolcson, Monostorapátiban, Taliándörögdön ismét számos keresztény lelkiségi, kulturális és liturgikus eseménynek adtak otthont a felekezetek templomai és a plébániák. Forrás: Magyar Kurír, szöveg: Toldi Éva