kommunikáció

Világszerte, így hazánkban is ezen a héten tartjuk az ökumenikus imahetet a kereszténység egységéért. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az esztendő többi 51 hetében kevésbé lenne fontos az imádság, illetve az egység ügye, amiért már Krisztus Urunk is oly hangsúlyosan könyörgött főpapi imájában.

Ön zsiráfnyelven beszél, vagy a sakálnyelv valamely dialektusát használja? Netalán ezek létezéséről sem hallott? Ha a válasz nemleges, talán ajánlatos fontolóra venni a kérdést: előfordult-e már önnel, hogy nagyon szeretett volna valamit, de viselkedésével épp annak ellenkezőjét érte el? Vagy olyan, hogy valaki mintegy „derült égből” intézett önhöz bántó szavakat? A válasz ez esetben egyértelmű. Rochlitz Tibor és Rochlitz Zsuzsa A zsiráf, a sakál és a keresztények – Fedezzük fel az erőszakmentes kommunikációt! című attitűdformáló könyve az érzelmek és a szükségletek kezelési és kifejezésmódjairól, az ítélkezésről és az elfogadásról szól.

Genova – Valentino Porcile, a genovai SS. Annunziata di Sturla-templom plébánosa javaslatot tett közzé a közösségi oldalakon annak érdekében, hogy ki tudjuk kapcsolni a mobiltelefont, és tudjuk a valódi kapcsolatainkat építeni.

Húsz éve tanítja az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a retorika-kommunikációt, azaz a nyilvános beszédet dr. Balázs Géza nyelvész és nyelvművelő, egyetemi tanár. Korábban a 2010-ben elhunyt Bánffy György Kossuth-díjas színművészt és Erdei Iván beszédtanárt, előadóművészt foglalkoztatták hasonló céllal az intézményben. Ma heti két órában az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője ad elő a tantárgyban. Vele beszélgettünk a tapasztalatairól.

A Reformáció hétről hétre című, a Duna Televízióban, illetve a Duna World műsorán futó sorozat huszonharmadik ötperces epizódjában megszólalt Kőrösi-Gilicze Réka a Református Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője, aki a diakóniai szolgálat fontosságáról és hangsúlyairól beszélt. Az adás a Médiatanács támogatásával, a Magyar Média Mecenatúra Program keretében készült.

Budapest – Bűvösvölgy Magyarország első médiaértés-oktató központja, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hozott létre, számos támogatóval a háta mögött, és alapvető feladata az, hogy megtanítsa a magyar gyerekeknek, hogyan használják tudatosabban és biztonságosabban a médiát. A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium egyik osztálya a napokban aktív alkotófolyamat során, játszva tapasztalhatta meg azt, hogyan hat a média. Elkísértük őket kalandjukra.

Wittenberg – Wittenbergben ülésezett 2016. december 1. és 3. között a KALME, az Európai Lutheránus Kisebbségi Egyházak Kommunikációs Bizottsága (Communiation Committee of Lutheran Minority Churches in Europe). A lengyel, szlovák, lett, litván, észt, holland, orosz és magyar evangélikus egyházak küldöttei a reformáció 500. jubileuma és a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) namíbiai nagygyűlésének témái mellett saját egyházi projektjeikről, tapasztalataikról és dilemmáikról is beszámoltak, valamint az újraszerveződő KALME céljait is meghatározták.

Ha Luther Márton ma élne, akkor nem kiszögezné a tételeit, hanem blogot írna - idézte Fábri György, Fabiny Tamás gondolatait a Kötőszó blog születésnapján. Az ünnepségen izgalmas, vitáktól sem mentes kerekasztal-beszélgetést tartottak. A pénteki diskurzusban részt vett Bolba Márta, józsefvárosi evangélikus lelkész, Fábri György, a Magyarországi Evangélikus Egyház északi egyházmegyéjének felügyelője, kommunikációs szakember, az ELTE-PPK egyetemi docense, Joób Sándor, az Index újságírója, Laborczi Dóra újságíró, evangélikus teológus, a Kötőszó alapító-főszerkesztője, Kézdi Beáta újságíró, a Kötőszó szerkesztője. A beszélgetést Horváth Gergely, a Petőfi rádió egykori közkedvelt főszerkesztője moderálta.

Mit jelent evangélikusnak lenni ott, ahol a lutheránus egyház van kisebbségben a többi történelmi egyházhoz képest? Vannak-e lutheránus értékek és minimumok, amelyeket kisebbségi helyzetben is láthatóvá tudunk tenni? Adott-e a megfelelő anyagi és emberi erőforrás, szakmai háttér és egyházvezetői szándék mindezek kommunikálására? Mit tud hozzáadni az evangélikus teológiai szemlélet a társadalmi párbeszédhez morális válsághelyzet idején? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ az európai lutheránus kisegyházak kommunikációs bizottságának (KALME – Communiation Network of Lutheran Minority Churches in Europe) találkozóján.

Tata – Ferenc pápa tweetjeit átlagban 9929-szer osztják tovább követői. Ez nyolcszorosa Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke eredményének, annak ellenére, hogy Obamát 58 millióan követik a világhálón, míg a katolikus egyházfőt „csupán” húszmillióan. A napokban publikált felmérésekkel kapcsolatban Franko Mátyás evangélikus lelkész megosztotta gondolatait híveivel, azt követően pedig kérdéseinkre is válaszolt.